Híreink

Kommentár Emor (אמור) hetiszakaszunkhoz

Emor (אמור) hetiszakaszunk két témával foglalkozik. Az első részben a kohaniták, az akkori papok életviteléről olvashatunk. Az Első és a Második Szentély idején a kohaniták sokféle társadalmi és vallási feladatot töltöttek be. Tanító, orvos, bíró, stb. volt a kohen egyszemélyben. Így a testi és lelki tisztaságára ügyeltek. Nem mehetett halott közelébe (családtagjait kivéve), a testileg korlátozott (sánta, vak, stb.) nem szolgálhatott. Nem vehetett el elvált asszonyt (a főpap özvegyet sem), lánya paráználkodását szigorúan büntették.

Elhunyt Lusztig József, a cfáti magyar zsidó múzeum alapítója

Elhunyt Lusztig József, a magyar nyelvterületről származó zsidóság cfáti emlékmúzeumának, a magyar zsidók egyik legfontosabb tárgyi és szellemi gyűjteményének alapítója. Lusztig József 1926-ban Bécsben született, majd családjával kisgyermek korában Magyarországra, Celldömölkre költözött. A zsidók taníttatását korlátozó antiszemita törvények miatt nem érettségit nyújtó intézményben, hanem a szakmunkásképzést biztosító MIKÉFE (Magyar Izraelita Kézmű és Földművelési Egyesület) iskolájában tanult a háború idején Budapesten.

Következő hetiszakaszunk: Emor (אמור)

Ezen a héten Emor hetiszakaszát olvassák a zsinagógákban. A hetiszakasz elnevezésének jelentése: szólj! Mármint a papoknak, hogy melyek a feltételei a szentszolgálatnak, és Izrael fiainak az ünnepekről, amelyek ezen szidrában soroltatnak fel. A hetiszakaszban többek között a napjainkat érintő omer-számlálásról is szó esik. "Számoljatok az ünnep másnapjától az omer bemutatása után hét teljes hetet. A hetedik hét után az ötvenedik napon új hálaáldozatot mutassatok be az Örökkévalónak." (Moz. III. 23/16-17.) Innen származik a pünkösd szó, a görög pantacosta szó közvetítésével. Jelentése: ötven.

Rendhagyó különszámmal jelentkezett az Új Élet

Megjelent az Új Élet rendhagyó különszáma, amely teljes egészében Kardos Péter főrabbi nyolcvanadik születésnapjának szentele valamennyi cikkét. A különszám Ijjár hó 4-én, csütörtökön jelent meg, amikor a hitközség Síp utcai épületében köszöntötték a zuglói zsinagóga főrabbiját.

Békés Szombatot kívánunk!

Eltelt egy újabb hét, így már készülhetünk az este beköszöntő Sábeszre. Ma már este nyolc óra előtt hét perccel köszönt be az ünnep. Aktuális hetiszakaszunkban a mindennapi élet zsidó részének megszentelt volta a téma. A Tóra részletesen kifejti az elvet, miszerint ez a “szentség” a Tóra parancsolatainak szigorú betartásában és a népektől való elkülönülés megőrzésében merül ki.

Eladó lakást kínálunk

Korábban is hírt adtunk már a BZSH Ingatlanhasznosítási Osztályának ajánlatairól, a hitközség által eladó ingatlanokról. A Budapesti Zsidó Hitközség eladásra kínál egy VII. kerületi 81 m2 alapterületű két szobás komfortos negyedik emeleti belső udvarra néző lakást.

Kommentár Ködosim (קְדֹשִׁים) hetiszakaszunkhoz

A szidra a "szentség törvényeivel" foglalkozik. "Szentek legyetek, mert szent vagyok én, Örökkévaló Istenetek." Mit is jelent a szentség fogalma az ember számára, ki Isten útjait akarja követni? Talán a csodatevést? Talán az élettől való elvonulást. Nem, és nem. Az isteni szentséget a próféta ábrázolja a legtalálóbban: Nem mint Teremtőt, nem mint a természeti törvények Alkotóját írja le.

Kardos Péter főrabbit köszöntötték a Síp utcában

Csütörtök délután került sor Kardos Péter főrabbi 80. születésnapjának köszöntésére a Síp utcában. A születésnapi köszöntésre teljes titokban készültek a hitközségi dolgozók, rabbik, kerületi tisztségviselők, illetve a főrabbi családja, így sikerült igazi meglepetést okozni az ünnepeltnek.

Jövőhét vasárnap közös sétára kerül sor a Salgótarjáni úti temetőben

A Jewish Life Of Budapest szervezésében ismét közös sétára kerül sor a Salgótarjáni úti zsidó temetőben. A Salgótarjáni úti zsidó temető Budapest VIII. kerületében található. 1874-ben hozták létre, a Fiumei úti Nemzeti Sírkert területéből egy 55 hektáros rész leválasztásával és fallal történő elkerítésével. 1920-ig ez a temető szolgált a budapesti zsidóság nagy részének végső nyughelyéül.

Ma este is szubjektív tárlatvezetés lesz a Magyar Zsidó Múzeumban

Május 11-én, Jom Háácmáut estéjén is Szubjektív tárlatvezetések lesznek a Magyar Zsidó Múzeumban. A 100 év – 100 tárgy című kiállításon az érdeklődők felfedezhetik azokat a tárgyakat, amiket Izrael Állam függetlenségének ünnepnapján Borgula András színházrendező választ ki, és mutat be.

Izrael elesett katonáira és a terror áldozataira emlékezünk

Ma van az Elesettek emléknapja, Jom házikáron (יוֹם הזִּכָּרוֹן). Mint ahogy Eszter böjtje szorosan kapcsolódik a Purimhoz, ugyanígy a függetlenségi háború hőseinek emléknapja is összekapcsolódik a Függetlenség Napjával. Az Izraeli Hadsereg Hőseinek Emléknapjáról szóló törvény, amelyet 1963. Niszán hó 11- én adtak ki. Az akkori államelnök Jichak ben Cvi és az akkori miniszterelnök és hadügyminiszter, David ben Gurion határozta meg, hogy Ijjár hó 4. napja az Izraeli Hősök emléknapja lesz.

Következő hetiszakaszunk: Ködosim (קְדֹשִׁים)

Ezen a héten a Ködosim (קְדֹשִׁים) hetiszakaszát olvassák fel a zsinagógákban. A szakasz elnevezésének jelentése: szentek. A bevezetésből is kitűnik, hogy nagyon fontos kérdések és parancsok sora hangzik el a felolvasás alkalmával. Megszoktuk a következő bevezető formulát: "az Örökkévaló szólt Mózeshez, beszéljen Izrael gyermekeivel". Most azonban a formula bővül egy fél mondattal "beszélj Izrael gyermekeinek egész közösségével. Mindenkihez kell tehát szólni. Nem kevesebbről van szó, minthogy "Szentek legyetek, mert szent vagyok én, az Örökkévaló".