Híreink

Félárbócra eresztették a nemzeti zászlót a veronai tragédia miatt

Felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a veronai buszbaleset áldozataiért elrendelt nemzeti gyásznapon, hétfő reggel az Országház előtt. Az eseményen a jelen volt a Mazsihisz és a BZSH képviseletében Radnóti Zoltán főrabbi, a Rabbiság vezetője is. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint egy-két óránként érkezik tájékoztatás a hétvégi buszbaleset még Olaszországban ápolt sérültjeinek állapotáról.

Következő hetiszakaszunk: Váéra (וָאֵרָא)

A következő szombaton elkezdjük a Váéra hetiszakaszt olvasni a Tórából. A Váéra jelentése: "Megjelentem". Megjelent őseinknek az Örökkévaló, irgalmas négybetűs nevével: י ; ה ; ו ; ה – Van, Volt, Lesz - aki szövetséget kötött őseinkkel, Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal, de nem érthették meg teljesen a hűség fogalmát, amelyet most alkalma lesz bemutatni, mikor ivadékait kivezeti a rabság országából.

Sokkoló választ kaptak a holokauszt-emlékműnél szelfizők

Egy izraeli művész meglehetősen mellbevágó, de mindenképpen hatásos módját választotta a berlini holokauszt emlékműnél szelfiző és egyéb módokon szórakozó emberek kritikájának. Shahak Shapira Yolocaust elnevezésű projektjében a berlini holokauszt emlékműnél készült és a közösségi oldalakra feltöltött szelfik közül válogatott, majd a fotókra olyan képeket montázsolt, melyek a koncentrációs táborok tömegsírjairól készültek még a második világháború alatt.

Értékes könyvkincsekhez jutott az Izraeli Nemzeti Könyvtár

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár megszerezte a Valmadonna Trust Library tízezer kötetes gyűjteményét, a világ legértékesebb zsidó tárgyú kollekcióját, amely középkori zsidó szövegeket is tartalmaz – jelentette a Jiszráél Hajom (Izrael Ma) című újság honlapja. A könyvkincsek között 15. századi zsidó nyomtatványok, a Prágai Haggada két fennmaradt példányának egyike 1556-ból, a Tóra öt könyvének Lisszabonban, Portugáliában, 1491-ben kiadott ősnyomtatványa, és egy velencei pergamenre nyomtatott, 1549-ben kiadott imakönyv is szerepel.

Békés Szombatot kívánunk!

Ismét eltelt egy hét. Ma már négy óra után kilenc perccel köszönt be a Sábesz, így készülhetünk a Szombat fogadására, és a zsinagógába. Aktuális hetiszakaszunk a Smot(שְׁמוֹת) Mózes második könyvének első szakasza, amelyben megkezdődik az Egyiptomban lezajlott zsidóüldözés, ami Mózes küldetésével, a Tízcsapással és a csodálatos kiszabadulással végződik. Mózes születése után a Fáraó házában nevelkedik, majd emigrálni kényszerül, s Midjánban telepedik le, ahol elveszi Jitró egyik lányát és őrzi nyáját. A szakasz végén jön Mózes, és közli a zsidókkal: Isten küldte őt kiszabadításukra.

Első alkalommal adják át az Ember Mária-díjat

A Hajtűkanyar című Ember Mária-regény – Kertész Imre Sorstalansága mellett – a magyarországi holokauszt olyan emblematikus könyve, amely a magyar-zsidó együttélés részének szólt a soáról, elfogadhatatlannak minősítve az „ők” és „mi” megkülönböztetést. „Ennek a könyvnek a tárgya nem »a« zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az a magyar történelem” – olvasható a megrázó regény mottójában is.

Közösen emlékeztünk a gettó felszabadításának 72. évfordulójára

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a budapesti gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerda délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A megemlékezésen a BZSH, a Mazsihisz, más felekezeti egyházak vezetői, nagykövetek, parlamenti képviselők, a zsidó közösség tagja, valamint a holokauszt áldozatainak leszármazottjai, túlélői vettek részt.

A BZSH elnökének beszéde a gettó felszabadulásának 72. évfordulóján

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a budapesti gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerda délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A megemlékezésen Ács Tamás, a BZSH elnöke az alábbi beszéddel emlékezett meg a hetedik kerületben elzárt terület, a budapesti zsidó gettó felszabadításáról.

Szerdán megemlékezés a gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a budapesti gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából megemlékezést tart 2016. január 18-án, szerdán délelőtt 10 órakor a Dohány utcai zsinagógában. A gyászmegemlékezésen beszédet mond Ács Tamás, a BZSH elnöke, és dr. Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija. Az emlékező zsoltárokat Fekete László főkántor énekli.

Kommentár Smot(שְׁמוֹת) hetiszakaszunkhoz

Mózes második könyve a Kivonulás könyve. (Sömajsz, Smot, Exodus). Kevés olyan nép van a világon, mely őstörténetét nem hőstettek vagy mitológiai nagyságok elbeszélésével kezdi, hanem azzal "büszkélkedik", hogy "szolgák voltunk Egyiptomban". Már Ábrahám ősatyánk az Istennel kötött szövetsége (Brit ben Hábötárim) alkalmából hallhatta, hogy "utódaid idegenek lesznek mások országában, akik dolgoztatni és sanyargatni fogják Őket 400 évig".

Aztán jött az 1944-es év, a csillagos ház, a sárga csillag, a félelem és a borzalmak ideje

A zsidótörvények kihirdetését követően szinte azonnal kezdetét vette a zsidóellenes rendeletek sorozata, a zsidók gettókba gyűjtése majd deportálása. A németek 1944.március 19-én, hajnali 4 órai kezdettel megszállták az országot, bevonulásuk után azonnal hajtóvadászatba kezdve azon politikusok és értelmiségiek ellen, akik németellenességükről voltak ismertek. A cenzúra bevezetésével számos lap került betiltásra, szerkesztőiket gyakran kivégezték vagy koncentrációs táborokba vitték.

Anna Frank medáljának hasonmására bukkantak a sobibóri ásatáson

Régészek Anna Frank medáljának hasonmására bukkantak Sobibórban, a második világháború egyik legkegyetlenebb haláltáborában folytatott ásatásokon – írja a Háárec újság honlapja. A medálon héberül “mazl tov”(מזל טוב), vagyis sok szerencsét felirat, az 1929. július 3-i dátum, valamint Frankfurt város neve olvasható. A kutatók kiderítették, hogy a medál a Frankfurtban ezen a napon született Karoline Cohn nyakláncához tartozhatott.