Zsinagógáink

Bét Jehuda

A Bét-Jehuda korábban az Országos Rabbiképző Intézet – ma Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem – zsinagógai körzete volt. 1877 óta folyamatosan, megszakítás nélkül látta el feladatát. A zsinagóga legfőbb funkciója, rendeltetése, hogy az istentisztelet színhelye legyen. Az Imádság Háza, ahol sábbáti és nagyünnepi, hétköznapi és zarándokünnepi istentiszteleteinket tartjuk. Zsinagógánk a maga százhúsz férőhelyével, orgonájával a zsidó vallás temploma, helyet ad a híveknek, hogy imáikkal az Örökkévaló Istent fölkeressék. A zsinagóga ezenkívül színhelye tizenhárom éves fiúk felnőtté (bár micvá) avatásának. Azokon a vasárnapokon pedig, amelyeken a zsinagógai naptár lehetőséget ad, esküvőknek is helyszíne.

Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem zsinagógája,  képzési feladatainkat segítendő az ún. tan-zsinagóga feladatát is ellátta az Intézet fennállásának 130 éve alatt, emiatt a körzet átköltözött a Rumbach zsinagógába.

Elnök: Vadász Gáborné
Rabbi: Szántó-Várnagy Binjomin
Cím: 1074  Budapest, Rumbach Sebestyén u. 13
E-mail: [email protected]
Telefonszám: 06209308017

Lágymányosi körzet (Bét Sálom)

A lágymányosi zsidó közösség imaterme a XI., Károli Gáspár tér 5. szám alatt működik, egy korábban korszerűsített, szépen felújított épületben, amelyet a Budapesti Izraelita Hitközség még 1962-ben vásárolt meg.

A hivatalos iratokból egyértelműen kiderül, hogy – több téves közléssel szemben – a közösség korábbi otthonát, a XI., Bocskai út 37. / Zsombolyai u. 6. alatti lágymányosi zsinagógát már 1950-ben államosították, majd 1966-ban a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat kezelésébe adták. Néhány évvel később az épületet teljesen átépítették, megsemmisítve a korszak egyik legjelentősebb modern zsinagógájának belső terét és építészeti karakterét.

Az egykori zsinagóga különleges helyet foglal el a magyar zsidó építészet történetében. Markáns, díszítésektől mentes formáival, vasbeton vázszerkezetével és korszerű alaprajzával új irányt mutatott a zsinagógaépítészetben. Mivel a II. világháború előtt Budapesten már nem épült újabb zsinagóga, felavatása – 1936. szeptember 13-án – egy korszak lezárását is jelentette.

A nagyünnepek előtt, 1936 szeptemberében ezrek gyűltek össze a feldíszített templomtéren. Az ünnepségen jelen voltak a kormány, a főváros, a honvédség, a rendőrség és számos társadalmi szervezet képviselői, valamint a magyar zsidó közélet vezető személyiségei, köztük Stern Samu, Wertheimer Adolf, Vida Jenő és Fleissig Sándor.

Az avatás gondosan megtervezett rend szerint zajlott. A Tórákat baldachin alatt vitték át a Verpeléti (ma Karinthy Frigyes) út 4–6. szám alatti imaházból az új templomba. Tyroler József átadta a templom kulcsát Novák Ede és Hamburger István tervezőknek, akik azt Vető Sándornak adták tovább. Krieszhaber Adolf végül Lamotte Károly alpolgármestert kérte fel az épület ünnepélyes megnyitására.

A frigyszekrénybe elhelyezett Tóratekercsek után Sirota Sándor és Perlmann Arnold zsoltárokat énekeltek, majd elhangzott Kiss Arnold Ima a hazáért című alkalmi zsoltára. Kiss Arnold avatóbeszédét követően Benoschofszky Imre meggyújtotta az örökmécsest, Vidor Pál megáldotta a templomot, Krammer Adolf pedig a budai zsidóság és az I. világháború zsidó hősi halottainak emlékmécsesét gyújtotta meg. Lamotte Károly hangsúlyozta, hogy Budapest egy művészi értékű épülettel gazdagodott, Stern Samu pedig a megértés és az összetartozás otthonának nevezte az új templomot. Az ünnepség a Himnusz eléneklésével zárult.

A korabeli sajtó külön méltatta a szentély kialakítását, a szószéket, a színes üvegablakokat és a héber betűs ornamentikát. Az előcsarnok önmagában is kis templom benyomását keltette, ezért később a téli istentiszteletek helyszínéül is szolgált. Az épület egy nagyobb együttes első elemeként készült el, de a tervezett iskola, paplak és egyéb épületek már nem valósultak meg.

A Novák Ede és Hámor István által tervezett zsinagóga a Bauhaus szellemiségét képviselte, ugyanakkor travertin kőburkolata, vörös márvány részletei és íves ablakai a zsinagógaépítés hagyományait is tovább vitték. A 27×25 méteres, mintegy 14 méter magas templomtér belső oszlopok nélkül épült meg, a lebegő női karzat korszerű mérnöki megoldásnak számított. A kazettás mennyezet, a fehér falak, az égszínkék szentély és a színes üvegablakok különleges térélményt teremtettek.

Az épület dicsősége azonban rövid ideig tartott. A TIT beköltözése után a hatalmas belső teret több szintre osztották, az ablakokat feldarabolták, íves lezárásaikat megszüntették, ezzel szinte minden jelentős építészeti értéket eltüntettek. Benoschofszky Imre programja alapján készült szimbolikus üvegablakok megmentett táblái a Rabbiszeminárium templomába kerültek. Az eredeti rendeltetésre ma már csupán a menórás kovácsoltvas kerítés emlékeztet.

A fennmaradt tervek alapján azonban ma is jól rekonstruálható az épület eredeti belső képe. A főbejárat a Zsombolyai utcára nyílt, ahonnan tágas előcsarnokon át lehetett belépni a monumentális templomtérbe. A fehér falak, a kazettás mennyezet és a travertinnel burkolt, égszínkék hátterű szentély a Tóraszekrénnyel és a két menórával a tér központi elemei voltak. A szentély fölött Ézsaiás könyvéből (6, 3) vett héber felirat hirdette:

„קדוש קדוש קדוש ה׳ צבאות מלא כל הארץ כבודו”

A terem közepén állt a bima, a női karzat külön bejáraton volt megközelíthető, az oldalfalak hatalmas, félköríves színes üvegablakai pedig egyszerre szolgálták a megvilágítást és az építészeti kompozíciót. Hende Vince festőművész munkája jelentősen hozzájárult az üvegablakok művészi értékéhez.

Milyen kár, hogy mára mindebből alig maradt valami. A külső homlokzat jellegzetes vonalait leegyszerűsítették, a belső tér pedig helyrehozhatatlanul elveszítette eredeti arculatát, noha egykor Budapest egyik legmodernebb és legjelentősebb zsinagógája volt.

Elnök: Horváth József
Rabbi: Radnóti Zoltán
Cím: 1114 Budapest, Károli Gáspár tér 5.
Telefon: +36 30-869-1964
Email: [email protected], [email protected],
Weboldal: www.zsinagoga.net

Bethlen téri zsinagóga

A Bethlen téri zsinagóga az 1920-as években épült eklektikus stílusban. A német megszállás idején, 1944-ben a Zsidó Tanács egyik szükségkórháza működött az épületben a Nemzetközi Vöröskereszt védelme alatt. Ide főként a villalakásokból internált vagyonos zsidó családok tagjai, valamint a Rökk Szilárd utcai és a kistarcsai gyűjtőtáborból átszállított idős és beteg emberek kerültek.

A 350 ágyas kórházat néhány óra alatt rendezték be dr. Weis Adolf raktárának felszerelésével. Vezetői dr. Fuchs Dénes, majd dr. Biedermann János voltak, míg Frank György, Groszmann Ferenc és Benedek László orvosok embert próbáló körülmények között számos életet mentettek meg. 1944. december 28-án nyilasok és SS-katonák támadták meg a kórházat: kifosztották és bántalmazták a bent lévőket, majd két tucat férfit elhurcoltak és meggyilkoltak. A betegek többsége azonban túlélte a holokausztot.

A háború után az épületben a Magyarországi Zsidó Deportáltakat Gondozó Országos Bizottság (DEGOB) működött az American Joint Distribution Committee támogatásával, később pedig a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Tanárképző Főiskola használta az 1990-es évek végéig. Ma az amerikai McDaniel College magyarországi tagozatának ad otthont. Az épület bal oldalán található a Baumhorn Lipót és Somogyi György tervei alapján 1932-ben kialakított Bethlen téri zsinagóga.

Az imaház eredetileg és ma is status quo zsinagóga, vagyis nem foglalt állást az ortodoxia és a neológia közötti vitában. A hitélet 1985-ben indult újra, azóta folyamatosan fejlődő közösség működik itt. A Bethlen téri közösség jelentős szerepet vállalt a Magyarországi Cionista Szövetség 1990-es megalakulásában.

Elnök: Sárközi Gyula
Rabbi: Deutsch Péter
Kántor: Zucker Imánuel
Cím: 1078 Budapest, István utca 17.
Telefon: 061-342-6170
Email: [email protected]

Dohány utcai zsinagóga

A Dohány utcai zsinagóga, közismert nevén a Nagy zsinagóga, Budapest VII. kerületében található. A magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, Európa legnagyobb, a világ második legnagyobb zsidó temploma. Az egykori zsidónegyedben áll, és nemcsak a magyarországi zsidóság egyik legfontosabb jelképe, hanem Budapest kiemelkedő idegenforgalmi látványossága és kulturális központja is, ahol rendszeresen rendeznek komolyzenei koncerteket és kántorfellépéseket.

A zsinagógát Ludwig Förster tervei alapján mór stílusban építették, a kivitelezést Wechselmann Ignác irányította, míg a belső szentélyt Feszl Frigyes tervezte. Az épület rekordidőnek számító négy év alatt készült el, ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.

A Dohány utcai zsinagóga története szorosan összefonódott a magyar zsidóság történelmével. A szomszédos épületben született Herzl Tivadar, a modern cionizmus megteremtője. A templomban rendszeresen tartottak nemzeti megemlékezéseket, gyászistentiszteleteket, 1860-ban pedig itt hangzott fel először zsidó templomban a Szózat.

1929 és 1931 között épült fel a Zsidó Múzeum, a Hősök temploma és a hozzájuk kapcsolódó árkádsor. Az ekkor kialakított kert néhány évvel később tragikus szerepet kapott: a holokauszt idején a Dohány utcai zsinagóga a pesti gettó egyik központja lett. Közel hetvenezer embert zsúfoltak össze a környező házakban és a templomban, Budapest ostroma során pedig az épület 27 találatot kapott. A kertben alakították ki a mártírok temetőjét, ahol ma is több ezer, azonosítatlan áldozat nyugszik.

A Dohány utcai zsinagóga mára a magyar zsidó közösség és kultúra egyik legfontosabb jelképe, valamint a világ zsidóságának kiemelt emlékhelye.

Hősök temploma

A Hősök temploma 1931-ben épült Vágó László tervei alapján, és az első világháborúban elesett mintegy 10 000 magyar zsidó katona emlékét őrzi. Bejárata fölött héber betűkből formált Dávid-csillag látható, amely a következő bibliai idézetből áll:

אֵיךְ נָפְלוּ גִבֹּרִים
„Jaj, hogy a hősök elhullottak a harcban…”

Télen itt tartják a péntek esti és szombati istentiszteleteket, míg hétköznap a Wesselényi utcai Talmud–Tóra teremben imádkoznak. A Dohány utcai templomkörzet vallási életét Frölich Róbert főrabbi vezeti, a főkántor Fekete László, az ünnepi istentiszteleteket pedig orgona és kórus kíséri. A férfiak fedett fővel lépnek be a zsinagógába, ahol gyakran hangzik el Bileám áldása:
„Milyen szépek a sátraid, Jákob, hajlékaid Izrael”.

Elnök:
Rabbi: dr. Frölich Róbert
Kántorok: Fekete László, Rudas Dániel
Cím: 1075 Budapest, Síp utca 12.
Telefon: 061-342-2353
Email: [email protected]
Weboldal: www.dohany-zsinagoga.hu
Újság: Pesti Sólet

Dózsa György úti zsinagóga

A zsinagóga története jól tükrözi a magyar zsidóság XX. századi sorsát. Az angyalföldi zsidó közösség saját templomát Baumhorn Lipót, az Osztrák–Magyar Monarchia legismertebb zsinagóga-építésze tervezte. Az Aréna (ma Dózsa György) úti zsinagógát dr. Hevesi Simon és Wilheim Joachim avatta fel a zsidó vallási előírások szerint.

A közösség és a zsinagóga átélte a két világháborút, a forradalmakat, az antiszemitizmus erősödését, a numerus clausust és a zsidótörvényeket. A holokauszt után a megfogyatkozott közösség már nem tudta fenntartani az épületet, amelyet előbb állami raktárként használtak, majd a Honvéd Sportegyesület vásárolt meg boksz- és vívóterem céljára. Ez ugyan megmentette a lebontástól, de az átépítések miatt eredeti funkcióját elveszítette.

A hitélet korábban a zsinagóga udvarán álló, eredetileg kultúrteremnek épült, később zsinagógává átalakított épületben zajlott, ma már csak alkalmanként jönnek össze ott imádkozni a hívek.

Elnök:
Rabbi:
Kántor:
Cím: 1134 Budapest, Dózsa György út 55.
Telefon: 061-888-95412

Frankel Leó úti zsinagóga

A ma is működő neogótikus, a tervező meghatározása szerint francia gót stílusú újlaki zsinagógát a hajdani Zsigmond, a mai Frankel Leó utcában Fellner Sándor tervezte. Alapkövét 1887-ben helyezték el, felszentelésére 1888. augusztus 8-án került sor, amikor a közösség a több mint százéves régi imaháztól is búcsút vett.

A 400 hívő befogadására épült zsinagóga eredetileg szabadon állt, a Duna felé néző homlokzattal. 1928-ban Jakab Dezső és Soós Aladár tervei alapján hatemeletes, függőfolyosós bérház épült köré, amely ma is különleges, hangulatos keretet ad az épületnek. Az épületegyüttesben hitközségi irodák, díszterem, téli imaterem és Talmud–Tóra iskola is helyet kapott.

A budai hitközséghez számos neves tudós, művész és közéleti személyiség tartozott, köztük Heller Bernát, Strausz Adolf, Molnár Ferenc, Kóbor Tamás, Lengyel Menyhért és dr. Mező Ferenc. Rabbijai között találjuk dr. Kiss Arnoldot, dr. Benoschofsky Imrét, dr. Edelstein Bertalant, dr. Vidor Pált, dr. Geyer Artúrt, valamint 1975 és 1985 között dr. Schőner Alfrédot. Jelenleg Verő Tamás látja el a rabbii feladatokat.

Az imaterem közepén áll a fából készült bima, a keleti fal apszisában pedig a gótikus kialakítású frigyszekrény található, amelyet Dávid-csillag és a mózesi kőtáblák díszítenek. A szentélyt festett üvegablakok, a falakat pedig a holokauszt mártírjainak és a hitközség kiemelkedő rabbijainak emléktáblái gazdagítják.

A neológ zsinagóga ma is eredeti rendeltetésének megfelelően működik a Budai Zsidó Hitközség égisze alatt. Az épületegyüttesben rendszeresen tartanak Talmud–Tóra foglalkozásokat, itt működik a Micve Klub, valamint a Hillel Zsidó Oktatási és Ifjúsági Központ is.

Elnök: Dr. Kivovics Péter
Rabbi: dr.Verő Tamás
Kántor: Nógrádi Gergely
Cím: 1023 Budapest, Frankel Leó út. 49.
Telefon: 061-326-1445
Email: [email protected]
Weboldal: www.frankel.hu

Hegedűs Gyula utcai zsinagóga

A Hegedűs Gyula utcai zsinagóga Budapest Újlipótváros városrészében a 20. század elején épült fel. Eredetileg az ortodox hívők számára létesült, a történelem viharai folytán azonban ma már nem neológ és nem is ortodox, hanem a kettő között elhelyezkedő status quo ante irányzathoz tartozik.

A Lipótváros északi részén élő ortodox zsidóság a 20. század elején a Koháry (ma Nagy Ignác) utcából a mai Újlipótváros területére, az akkori Csáky utcába költöztette templomegyesületét. Vajda Béla tervei alapján az imaházat egy bérházban alakították ki 1911-ben. Később megvásárolták az épületet, és 1927-re Baumhorn Lipót útmutatásai alapján udvari beépítéssel kibővítették a zsinagógát.[1]

Az 1960-as évektől az épületet tovább bővítették. A 2000-es években adományokból felújították a templom kupoláját, új járólapokat fektettek le, és a karzat melletti egykori tálalóból a vallási előírásoknak megfelelő kóser főzőkonyhát alakítottak ki.

A 20. század elején a budapesti zsinagógaépítészetben egyre inkább előtérbe kerültek a rejtőzködő megoldások, ennek egyik jellegzetes példája a bérházban kialakított Hegedűs Gyula utcai imaház. Az épület eklektikus utcai homlokzatát és a belső udvar neoreneszánsz stílusát Baumhorn szecessziós megoldásokkal kapcsolta össze. Az épület két részből áll: egy nagyobb zsinagógából és egy kisebb imaházból. A nagy imaterem akár kilencszáz ember befogadására is alkalmas, ezért elsősorban a nagyobb ünnepek alkalmával tartanak benne istentiszteleteket. Az épület kultúrteremmel is rendelkezik, belső terének egyik legkülönlegesebb eleme pedig a színes acél- és üvegtető.

Liturgikus szempontból a zsinagóga konzervatívnak tekinthető. A Csáky utcai templomban nem volt orgona, a Tóra-olvasó asztal középen állt, az imarend pedig hagyományosabb volt, mint a Dohány utcai Nagyzsinagógában. Ezért a 20. század elején a környék vallásos zsidó lakosságának többsége inkább ide járt. A Visegrádi utcai ortodox zsinagóga megalakulása után is sokan megmaradtak a közösség tagjainak. Ezt a konzervatív jelleget a zsinagóga mindmáig megőrizte.

Elnök: Müncz László
Rabbik: Darvas István
Kántor: Biczó Tamás
Cím: 1136 Budapest, Hegedűs Gyula utca 3.
Telefon:
Weblap: https://www.facebook.com/t12.eu
Email: [email protected]

Hunyadi téri zsinagóga (Ohél Ábráhám)

A Hunyadi téri vásárcsarnok mellett álló, 1890-ben épült bérház félemeletén működik a neológ imaterem 1896-os megalakulása óta. Az imaház létrehozására vonatkozó kérelmet 1886. június 7-én nyújtották be a Belügyminisztériumhoz, hogy a VI. kerületi Hunyadi téren zsidó templomot alapíthassanak. Ennek nyomán nyithatta meg a Hazkara Egylet a Hunyadi tér 3. szám alatti zsinagógáját.

A második világháborúig a térre néző egyik nagy ablakán a „Chevra mázkir nesámot” felirat volt olvasható, amelynek jelentése: „lélekre emlékező egylet”. A vészkorszak nehéz évei alatt a közösség az utolsó pillanatig ellátta a hitéleti feladatokat, a zsinagógát csak 1944 nyarán kellett bezárni. A háború után, 1945 áprilisában a körzet tagjai saját kezűleg takarították ki az épületet, így tették lehetővé az istentiszteletek újraindítását.

Elnök: Chikán-Sonne Zoltán
Rabbi: Fináli Gábor
Kántor: Klavanszkij Anatolij

Cím: VI: Hunyadi tér 3. félemelet
Weboldal: https://ohelavraham.hu
E-mail: [email protected]
Telefon: +36 70 620 5626

Nagy Fuvaros utca 4.

A Nagy Fuvaros utcai közösség eredetileg a Szilágyi utcában működött, ahol a kerület legnagyobb imaháza állt. Az Emberbarát Egyesület – a gyülekezet akkori neve – iskolát is fenntartott, ám a növekvő létszám miatt nagyobb épületre volt szükség. Közadakozásból megvásárolták a Józsefvárosi Kaszinó Nagy Fuvaros utca 4. szám alatti házát, amelynek udvarán Freund Dezső tervei alapján felépült az új zsinagóga, egyesületi konyhával és kultúrteremmel.

A ma is működő zsinagóga Józsefváros legnagyobb zsidó temploma. Az imatermet az egykori udvar teljes beépítésével alakították ki, három oldalról karzat övezi, természetes megvilágítását pedig a teljes fesztávot átfogó üvegtető biztosítja. A frigyszekrény és a középen álló bima kialakításán a húszas évek késő bécsi szecessziója és az Art Deco stílusa egyaránt felismerhető.

A zsinagógát 1922. szeptember 17-én dr. Adler Illés status quo főrabbi, valamint Rosenberg Ármin és dr. Scheiber Lajos avatta fel. A közösség életében számos kiváló rabbi szolgált. Rosenberg Ármint csodarabbiként tisztelték, dr. Scheiber Lajos a holokauszt áldozata lett, fia pedig dr. Scheiber Sándor, a Rabbiképző világhírű igazgatója volt. Őt dr. Salgó László követte, aki személyes gondoskodásával és közvetlenségével vált a hívek egyik legkedveltebb rabbijává. A templom főkántora ekkor Stern László volt, Moshe Stern világhírű főkántor nagybátyja.

1985-től Raj Tamás lett a körzet rabbija, később főrabbija. Működése alatt a közösség létszáma több mint kétszeresére nőtt, a Talmud Tóra hét főről közel száz növendékre bővült, 1988-ban pedig megalakult a Talmud Tóra Alapítvány. A zsinagógát felújították, fűthetővé tették, emlékfalat alakítottak ki, valamint Idősek Klubja is létrejött.

A Nagy Fuvaros utcai zsinagóga különösen a háború előtt pezsgő közösségi életet élt. A gyermekek rendszeresen jártak Talmud Tórára, az OMIKE ifjúsági csoportja pedig havonta tartott előadásokat a díszteremben. A templom sajátos hangulata, monumentális belső tere és különleges atmoszférája sokak számára életre szóló élményt jelentett, amelyet a holokauszt tragédiája tört meg.

A kőbányai zsinagóga megszüntetése után a kőbányai közösség is a Nagy Fuvaros utcai körzethez csatlakozott. A templom ma is a fővárosi zsidó vallási élet egyik meghatározó központja.

Elnök: Streit Sándor
Rabbi: Chaim Shaul Glitsenstein
Cím: 1084 Budapest, Nagy Fuvaros utca 4.
Telefon: 061-334-2731
Email: [email protected],

Páv utcai zsinagóga

A Tűzoltó és a Páva utca sarkán álló zsinagóga 1923-ban épült Baumhorn Lipót tervei alapján. Az első világháborút követően erősödő antiszemitizmus, a fehérterror és a numerus clausus légkörében a megrendelők kérésére az épület rejtőzködő kialakítást kapott: utcai homlokzata helyett a belső udvar felé fordul.

Belső tere a kék, arany és fehér színek harmonikus összhangjával, valamint gazdag zsidó szimbolikájával tűnik ki. Díszítései között megtalálhatók Jákin és Boáz oszlopai, a Dávid-csillaggal ékesített boltozat, valamint a falakat díszítő makkabeus liliomok.

Az 1990-es évekre leromlott állapotú épületet teljes körűen felújították. Ma itt működik a Holokauszt Emlékközpont, amely múzeumnak, dokumentációs központnak, könyv-, levél- és médiatárnak, valamint konferenciateremnek ad otthont.

Elnök: dr. Gádor György
Rabbi: Radvánszki Péter
Kántor: Budai Miklós
Cím: 1094 Budapest, Páva u. 39.
Telefon: 061-215-8796
Email: [email protected]
Weboldal: www.pavazsinagoga.hu

Pesterzsébeti imaház

Az ezredforduló környékén néhány lelkes és elszánt ember elhatározta, hogy felkutatja a Pesterzsébeten és környékén élő zsidó családokat, és újraéleszti a valaha virágzó hitéletet. Évek kitartó munkáját végül siker koronázta: az önkormányzat és a Budapesti Zsidó Hitközség támogatásával 2002 tavaszán dr. Kardos Péter főrabbi – aki pályája kezdetén maga is a pesterzsébeti zsinagógában szolgált – felavatta a Dél-Pesti Körzet imatermét.

A Dél-Pesti Körzet elnevezés eredetileg Pesterzsébet, Soroksár és Csepel zsidó közösségeit fogta össze, ám hamarosan a környező településeken, például Dunaharasztiban és Monoron élő hittestvérek is csatlakoztak hozzá.

A közösség később új otthonba költözött. A jelenlegi zsinagógát 2018-ban avatták fel, amely a hívek adományaiból és a Mazsihisz támogatásával valósult meg.

Elnök: Kerényiné Rippner Zsuzsanna
Rabbi: Tótha Joel Péter
Kántor: Sáfrány Dávid
Cím: 1201 Budapest, Vörösmarty u. 8.
Telefon: 06-30-251-0090
Email: [email protected]
Facebook: www.facebook.com/groups/bzshdelpest

Thököly úti zsinagóga

Elnök: dr.Róna Iván
Rabbi:
Kántor: Kardos László
Irodavezető: Forgó Erika

Cím: 1146 Budapest, Thököly út 83.
E-mail: [email protected]

Újpesti zsinagóga

A ma is működő neológ zsinagóga 1885–1886 között épült fel a mai Berzeviczy utcában. Tervezőjeként a korabeli sajtó egy Greier vagy Gränner nevű építészt említ, akit egyes kutatók Jakob Gärtnerrel azonosítanak.

A háromhajós, oldalkarzatos épület belső elrendezése a Dohány utcai zsinagógát követi. A karzatokat bizáncias fejezetű öntöttvas oszlopok tartják, a frigyszekrény fölötti karzaton pedig egykor a kecskeméti zsinagóga, az 1911-es földrengésben megsérült orgonája kapott helyet. Az épület 1944-ben súlyosan megsérült: kifosztották és felgyújtották, ám 1946-ra helyreállították. Ekkor bővítették a kertet is, ahol 1947–1948-ban négy domborművet helyeztek el, amelyek a magyar zsidóság második világháború előtti, alatti és utáni történetét idézik fel.

A zsinagóga Újpest első reprezentatív középületei közé tartozott, és jól jelképezte a gyorsan fejlődő ipartelepülés várossá válását. A rohamos népességnövekedés miatt a zsidó közösség is gyarapodott, ezért az épületet 1909-ben Baumhorn Lipót tervei alapján kibővítették.

Elnök: Máté György
Rabbi: Szerdócz J. Ervin
Cím: 1042 Budapest, Berzeviczy G. utca 8.
Telefon: 061-369-0827
Email: [email protected]
Weboldal: www.ujpestizsinagoga.hu

Rumbach zsinagóga

A Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga Budapest egyik legkülönlegesebb zsidó temploma. Az 1869 és 1872 között közadakozásból épült, mór stílusú épületet a később világhírűvé vált bécsi építész, Otto Wagner tervezte. A zsinagóga a pesti zsidóság hagyományőrző, status quo ante közössége számára épült, amely a neológ és az ortodox irányzat között kívánta megőrizni korábbi vallási hagyományait.

Az épület legkülönlegesebb része a nyolcszög alaprajzú, kupolával fedett centrális imatér, amelynek középpontjában a bima áll. Gazdagon díszített mór ornamentikája, karcsú öntöttvas oszlopai és keleties motívumai a budapesti zsinagógaépítészet egyik legkiemelkedőbb alkotásává teszik. A homlokzatot két minaretszerű torony, színes tégladíszítés, valamint a Mózes kőtábláit ábrázoló motívumok teszik egyedivé.

A második világháború idején a zsinagóga súlyos károkat szenvedett, majd évtizedeken át elhagyatott állapotban állt. Hosszú előkészítés után teljes körű felújítása a 2010-es évek végén valósult meg, és 2021-ben ismét megnyitotta kapuit. Ma ismét vallási célokat szolgál, ugyanakkor a Budapesti Zsidó Hitközség egyik fontos kulturális és közösségi központja is, ahol kiállításokat, koncerteket és tudományos rendezvényeket egyaránt tartanak. Ezen felül élő templomközösséggel, gazdag vallási élettel működik a körzet.

Elnök: Károlyi Kirchknopf László
Rabbi: Deutch Péter
Cím: 1074 Budapest, Rumbach Sebestyén utca 11–13.
Telefon: +36 1 234 567 890
Email: [email protected]