Híreink

Cápaturizmus az izraeli partoknál

Mintegy százötven cápa lepte el Hadera városánál az észak-izraeli tengerpartot. A cápák két fajtája, bikacápa és homokpadi cápa is volt a hatalmas cáparajban, amely a Hadera folyó torkolatánál, a tengerparton működő hőerőmű körzetében gyülekezett. A cápák a kutatók szerint azért úszhattak a hőerőmű mellé, mert az onnan kibocsátott víz melegebb, és a cápáknak táplálékul szolgáló kisebb rákok és halak is ott gyűlnek össze.

Kommentár Váérá (וָאֵרָא) hetiszakaszunkhoz

Amikor Mózes és Áron sikertelenül jöttek vissza a Fáraóhoz való küldetésükből, és a nép vezetői is ellenük fordultak, Isten újból szólt hozzájuk, hogy megerősítse őket hitükben. Mózes szemrehányást tett Istennek a sikertelenségért: "Istenem, miért rontottad a nép helyzetét. miért küldtél engem? Hiszen amióta beszéltem a nevedben a Fáraóval, rosszabb lett a nép helyzete, és nem mentetted meg őt." Isten megnyugtatta Mózest.

Félárbócra eresztették a nemzeti zászlót a veronai tragédia miatt

Felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót a veronai buszbaleset áldozataiért elrendelt nemzeti gyásznapon, hétfő reggel az Országház előtt. Az eseményen a jelen volt a Mazsihisz és a BZSH képviseletében Radnóti Zoltán főrabbi, a Rabbiság vezetője is. Dr. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár szerint egy-két óránként érkezik tájékoztatás a hétvégi buszbaleset még Olaszországban ápolt sérültjeinek állapotáról.

Következő hetiszakaszunk: Váéra (וָאֵרָא)

A következő szombaton elkezdjük a Váéra hetiszakaszt olvasni a Tórából. A Váéra jelentése: "Megjelentem". Megjelent őseinknek az Örökkévaló, irgalmas négybetűs nevével: י ; ה ; ו ; ה – Van, Volt, Lesz - aki szövetséget kötött őseinkkel, Ábrahámmal, Izsákkal, Jákobbal, de nem érthették meg teljesen a hűség fogalmát, amelyet most alkalma lesz bemutatni, mikor ivadékait kivezeti a rabság országából.

Sokkoló választ kaptak a holokauszt-emlékműnél szelfizők

Egy izraeli művész meglehetősen mellbevágó, de mindenképpen hatásos módját választotta a berlini holokauszt emlékműnél szelfiző és egyéb módokon szórakozó emberek kritikájának. Shahak Shapira Yolocaust elnevezésű projektjében a berlini holokauszt emlékműnél készült és a közösségi oldalakra feltöltött szelfik közül válogatott, majd a fotókra olyan képeket montázsolt, melyek a koncentrációs táborok tömegsírjairól készültek még a második világháború alatt.

Értékes könyvkincsekhez jutott az Izraeli Nemzeti Könyvtár

Az Izraeli Nemzeti Könyvtár megszerezte a Valmadonna Trust Library tízezer kötetes gyűjteményét, a világ legértékesebb zsidó tárgyú kollekcióját, amely középkori zsidó szövegeket is tartalmaz – jelentette a Jiszráél Hajom (Izrael Ma) című újság honlapja. A könyvkincsek között 15. századi zsidó nyomtatványok, a Prágai Haggada két fennmaradt példányának egyike 1556-ból, a Tóra öt könyvének Lisszabonban, Portugáliában, 1491-ben kiadott ősnyomtatványa, és egy velencei pergamenre nyomtatott, 1549-ben kiadott imakönyv is szerepel.

Békés Szombatot kívánunk!

Ismét eltelt egy hét. Ma már négy óra után kilenc perccel köszönt be a Sábesz, így készülhetünk a Szombat fogadására, és a zsinagógába. Aktuális hetiszakaszunk a Smot(שְׁמוֹת) Mózes második könyvének első szakasza, amelyben megkezdődik az Egyiptomban lezajlott zsidóüldözés, ami Mózes küldetésével, a Tízcsapással és a csodálatos kiszabadulással végződik. Mózes születése után a Fáraó házában nevelkedik, majd emigrálni kényszerül, s Midjánban telepedik le, ahol elveszi Jitró egyik lányát és őrzi nyáját. A szakasz végén jön Mózes, és közli a zsidókkal: Isten küldte őt kiszabadításukra.

Első alkalommal adják át az Ember Mária-díjat

A Hajtűkanyar című Ember Mária-regény – Kertész Imre Sorstalansága mellett – a magyarországi holokauszt olyan emblematikus könyve, amely a magyar-zsidó együttélés részének szólt a soáról, elfogadhatatlannak minősítve az „ők” és „mi” megkülönböztetést. „Ennek a könyvnek a tárgya nem »a« zsidó sors. Amit ez a könyv elbeszél, az a magyar történelem” – olvasható a megrázó regény mottójában is.

Közösen emlékeztünk a gettó felszabadításának 72. évfordulójára

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a budapesti gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerda délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A megemlékezésen a BZSH, a Mazsihisz, más felekezeti egyházak vezetői, nagykövetek, parlamenti képviselők, a zsidó közösség tagja, valamint a holokauszt áldozatainak leszármazottjai, túlélői vettek részt.

A BZSH elnökének beszéde a gettó felszabadulásának 72. évfordulóján

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a budapesti gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából tartott megemlékezést szerda délelőtt a Dohány utcai zsinagógában. A megemlékezésen Ács Tamás, a BZSH elnöke az alábbi beszéddel emlékezett meg a hetedik kerületben elzárt terület, a budapesti zsidó gettó felszabadításáról.

Szerdán megemlékezés a gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából

A Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) a budapesti gettó felszabadításának 72. évfordulója alkalmából megemlékezést tart 2016. január 18-án, szerdán délelőtt 10 órakor a Dohány utcai zsinagógában. A gyászmegemlékezésen beszédet mond Ács Tamás, a BZSH elnöke, és dr. Frölich Róbert országos főrabbi, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija. Az emlékező zsoltárokat Fekete László főkántor énekli.

Kommentár Smot(שְׁמוֹת) hetiszakaszunkhoz

Mózes második könyve a Kivonulás könyve. (Sömajsz, Smot, Exodus). Kevés olyan nép van a világon, mely őstörténetét nem hőstettek vagy mitológiai nagyságok elbeszélésével kezdi, hanem azzal "büszkélkedik", hogy "szolgák voltunk Egyiptomban". Már Ábrahám ősatyánk az Istennel kötött szövetsége (Brit ben Hábötárim) alkalmából hallhatta, hogy "utódaid idegenek lesznek mások országában, akik dolgoztatni és sanyargatni fogják Őket 400 évig".