Aktuális hetiszakaszunk lényeges eleme, hogy a szidrában szereplő Názir nemcsak a bortól tartózkodik, hanem hajvágástól és halottal való érintkezéstől is. Szántó-Várnagy Binjomin rabbi ebből azt emeli ki, hogy a nagyobb lelki változások gyakran nem egyszerre történnek, hanem egy kicsi, konkrét vállalással kezdődnek.
„A Tórában a Názir az, aki megfogadja, hogy nem iszik bort, semmilyen szőlőlevet nem fogyaszt, nem vágja le a haját, és nem érintkezik halottal. Egyfajta remete prototípusa van leírva. Az az érdekes, hogy ő attól válik „szentté”, hogy nem iszik bort. Valójában azonban nem csak bortól lehet „berúgni”: ihatna pálinkát, vodkát, whiskyt is, és akkoriban is léteztek hasonló italok.
Mit üzen ez nekünk?
Azt, hogy a kis cselekedeteknek van jelentősége, és ez az első lépés. Amikor valaki nagy dolgot szeretne elérni az életében, egy nagyobb változást, egy régi, rossz beidegződést vagy egy súlyos problémát szeretne kiiktatni a személyiségéből, gyakran felismeri, hogy ez egyben nem fog menni. Ilyenkor azt mondja:
„Nem baj, kezdjük egy kicsi dologgal!”
Volt egy önfejlesztő app, amely azt mondta, hogy függetlenül attól, ki vagy, honnan jössz és mit csinálsz, az első dolog legyen az, hogy tegyél egy pohár vizet az ágyad mellé, és reggel, amikor felkelsz, megiszod. Ez elsőre kicsi dolognak tűnik, de ez az, ami elkezdi visszaépíteni az önmagadba vetett hitet.
A fejlődés azzal kezdődik, hogy elhiszem magamról, hogy jobb tudok lenni, mint amilyen vagyok, és akarok is jobb lenni, mint amilyen vagyok.
Ehhez ki kell jelölnöm egy egészen apró, konkrét dolgot, ami lassan abba az irányba visz, amerre szeretnék haladni. Meg kell tanulnom ezt értékelni, és nem lebecsülni, nem azt mondani rá, hogy ez csak egy jelentéktelen apróság.”

