Leminősítette Izrael államadós-besorolásait a Moody’s

Leminősítette Izrael államadós-kötelezettségeinek osztályzatait a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő elsősorban azzal a véleményével indokolta a péntek éjjel Londonban bejelentett lépést, hogy Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet háborúja, valamint a konfliktus esetleges szélesebb körű következményei érdemben növelik a politikai kockázatokat Izraelben, emellett gyengítik a végrehajtói és a törvényhozási intézményrendszert, valamint a költségvetési szektor szilárdságát a belátható jövőben.

Mindezek alapján a Moody’s az eddigi “A1”-ről egy fokozattal “A2”-re rontotta Izrael devizában és hazai valutában fennálló adósságkötelezettségeinek besorolását.
A cég ezzel egy időben befejezte a tavaly október óta érvényben tartott leminősítési felülvizsgálatot és további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást állapított meg az új osztályzatra.

Az osztályzatrontáshoz fűzött elemzésében a Moody’s hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az “A2” besorolás – amely változatlanul magasan elsőrendű befektetői kategória – tükrözi Izrael nagyon jelentős gazdasági erejét.
Ez az erő a sokoldalú, magas jövedelemtermelő képességű, ellenállóképes gazdaságból, a monetáris politika rendkívül jó hatékonyságából, a szilárd bankszektorból, valamint az izraeli kormány nagyon erőteljes likviditási pozíciójából és piaci hozzáféréséből ered – fogalmaz helyzetértékelésében a Moody’s.

A hitelminősítő ugyanakkor a várható költségvetési hatások között kiemelten említi azt a várakozását, hogy az izraeli államháztartási hiány a következő években jelentősen meghaladja a konfliktus előtt várt szinteket.
A cég idézi az izraeli jegybank becslését, amely szerint a katonai konfrontáció költségei a 2023-2025-ös időszakban elérik az idei évre várt hazai össztermék (GDP) 13 százalékát.

A Moody’s közölte: alapeseti előrejelzési forgatókönyve szerint Izrael védelmi kiadásai 2024 végéig megközelítik a 2022-ben elért szint kétszeresét, és a következő évek mindegyikében a GDP-érték legalább fél százalékának megfelelő összeggel emelkednek.
A Moody’s kiemeli, hogy az idei évre szóló felülvizsgált izraeli költségvetésben 6,6 százalékos GDP-arányos deficit szerepel a konfliktus előtt erre az évre prognosztizált 2,5 százalék helyett.

Betzalel Szmotrich pénzügyminiszter bírálta a Moody’s hitelintézetet, mondván döntése politikai volt, és nem tartalmazott „komoly gazdasági érveket.”
“A bejelentés teljes egészében egy pesszimista és alaptalan geopolitikai világnézeten alapuló politikai kiáltvány, amely tükrözi az Izrael biztonságába és nemzeti erejébe vetett bizalom hiányát, és nyilvánvalóan az ellenségeivel szembeni igazságszolgáltatásba vetett bizalom hiányát is. A Moody’s közleményében még a Hamászt és a Hezbollahot sem nevezi terrorszervezetnek, utalva arra, hogy elkerülte volna a leminősítést, ha Izrael elfogadta volna a nemzetközi közösség elemei által javasolt öngyilkos tervet, hogy megállítsa a háborút és arab terrorista államot hozzon létre Gázában, Júdeában és Szamáriában,” – közölte a pénzügyminiszter, hangsúlyozva „az izraeli gazdaság kiemelkedően reagál a háborúra, és hivatalát „kellemesen meglepte a gazdasági aktivitás, a piac, miközben a növekedés újraindul.”

(mti)

2024, febr, 11