Megemlékezést tartott a budapesti gettó felszabadításának 79. évfordulója alkalmából a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) csütörtökön a Dohány utcai zsinagógában.
Mester Tamás, a BZSH elnöke, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége alelnöke emlékeztetett: 1944. március 19-én a németek megszállták Magyarországot, és április 14-én megkezdődött a vidéki zsidóság gettósítása és deportálása.
A német megszállás terhe alatt a magyar állam kiszolgáltatta zsidó honfitársait, és tevőlegesen részt vett 600 ezer ember elpusztításában – közölte.
A budapesti gettóról elmondta, hogy 1944 november 29-én a nyilas belügyminiszter rendeletére alakították ki a hetedik kerületben a fővárosi zsidóság elkülönítésére, ahol 70-80 ezer embert zsúfoltak össze. Ott az éhezés, a minősíthetetlen egészségügyi viszonyok és a nyilasok brutális gyilkosságainak következtében “a zsidók tömegesen haltak meg” – tette hozzá.
“Most, 79 évvel később ki kell tudni mondani: Pest polgárait és ezen belül a gettóban még élő embereket a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel és szabadította meg az esztelen náci, nyilas uralomtól” – hangsúlyozta Mester Tamás, majd hozzátette: tisztelet és hála érte.
Emlékeztetett október 7-ére, amikor a Hamász terrorszervezet vérontást rendezett Izraelben, majd hozzátette, a világ kezdeti együttérzése mára átalakult Izrael elleni megnyilvánulásokba és tettekbe.
“Érthetetlen, hogy az október 7-i tragédia, paradox módon bizonyos, magukat progresszívnek gondoló körökben újabb antiszemita hullámot gerjesztett az Egyesült Államokban és Európa-szerte. Főleg ott, ahol az esztelen terror támogatására fogékony csoportok élnek” – fogalmazott a BZSH elnöke.
Az emlékező zsoltárokat Zucker Immanuel főkántortól hallhatták a zsinagógában helyet foglalók.
Kardos Péter főrabbi személyes tapasztalatokkal átitatott beszédében párhuzamot vont napjaink és 1945. január 18-a között. Említést tett a gettóban megélt borzalmakról, a szovjet katonákról, valamint Izraelről, ahol a holokauszt óta a legnagyobb merényletet követték el a zsidó nép ellen.
Az évfordulós megemlékezésen a főrabbi a jelenlévőkkel a gettó halottaiért és a gettót felszabadító szovjet hadsereg tagjaiért közösen mondták el a kaddisht, majd az Emanuel emlékfánál mindenki elhelyezte az emlékezés köveit és a mécseseket.
A megemlékezés katonai tiszteletadás mellett a Wesselényi utcában található felszabadítási emléktábla megkoszorúzásával zárult.