A szerda este beköszöntő Pészach(פסח) egyike azon zsidó ünnepeknek, amelynek liturgiája, dalai leginkább ismertek, úgy is mondhatnánk népszerűek a zsidóság körében.
A pészachi dalokat nagyon sokan ismerik, sokak még akkor is dúdolják, amikor éppen nem ünnepeljük a kivonulás ünnepét.
A Ma Nistana (מה נשתנה) például egyike azon daloknak, amelyet minden zsidó fiú megtanul, hiszen legfiatalabbként ezt ők éneklik a Széder esti vacsorán. A négy kérdés, amelyet felteszünk ilyenkor így szól: Miben különbözik ez az este a többi estétől? Erre kaphatunk választ minden egyes Széderen.
“מה נשתנה הלילה הזה מקל הלילות”
Szintén Széder este csendül fel a Dájénú (דיינו) is, amelyben felsoroljuk az Örökkévaló cselekedeteinek sokaságát, amelyek már egytől-egyig már önmagukban is elegek lettek volna az Egyiptomból való kivonulás során a zsidó népnek nyújtott segítségként.
Egy jellemző mondat a dalból:
“Ha nekünk adta a Tórát, de nem vitt volna be bennünket Izrael földjére, az is elég lett volna. Dájénu!”
Közkedvelt dalocska a Chad Gadja(חד גדיא) is, amely egy kis gödölyéről szól, amely ahogy a dal mondja “apám vett meg két krajcárért”.
“דזבין אבא בתרי זוזי חד גדיא, חד גדיא”
A zsidóság történelmét, lényegét leginkább a “Hát az egy az mit jelent…”, Echod mi yodea (אחד מי יודע) kezdetű nóta foglalja össze Széder este, amelyben 13 kérdésre válaszolunk dalos formában felidézve ősapáinkat, ősanyáinkat, a születést, a brit milát, a zsidó nép számára betartandó parancsolatokat, és továbbiakat.
“אחד מי יודע, אחד אני יודע. אחד אלהינו, אלהינו, אלהינו, אלהינו שבשמים ובארץ”