Március 22-én naplementekor elkezdődött a Ramadán, egy olyan hónap, amikor a muszlim hit képviselői világszerte napi 13 órát böjtölnek, hajnaltól estig. A szent hónap kezdetét a muszlim naptár határozza meg.
Az utóbbi években a ramadánt az erőszakkal társították, és a feszült légkör az arab közösségek utcáin érezhető, remélve, hogy a szent hónap a lehető legkevesebb áldozattal telik majd el.
Ramadán hónapjában, amely 30 napig tart, a hívők minden nap két nagy étkezést tartanak – a Suhoor étkezést reggel, amelyet napkelte előtt fogyasztanak el és az Iftart éjjel, amely megtöri a böjtöt.
Minden 13 év feletti muszlimnak, férfinak és nőnek böjtölnie kell. Azok, akik nem tudnak böjtölni, mint például a terhes nők, az idősek vagy a betegek, a kihagyott böjtnapokat egy későbbi időpontban kell letölteniük, vagy jótékonykodniuk kell. A böjti hónapban hajnalhasadta és naplemente között tartózkodnak az evéstől, ivástól, a dohányzástól és a házasélettől is.
Becslések szerint az izraeli muszlimok 80 százaléka böjtöl a ramadán idején. Az ünnep azonban nem csak a böjtről és az imádságról szól. Ez egy olyan hónap, amelyben az arab szektor is kevesebbet dolgozik és többet vásárol.
Az ünnepet megelőző hónapban az élelmiszer-fogyasztás több mint kétszeresére nőtt, az ajándékok eladása pedig jelentősen megugrott, összesen 10-11 milliárd izraeli sékelt (2,7-3 milliárd dollárt) költöttek, hasonlóan a Pészach és Ros Hasana előtti vásárlási őrülethez az izraeli zsidóság körében.