Még egy hamis mosoly is boldogabbá teszi az embert – állapította meg egy most publikált nagyszabású nemzetközi tanulmány.
A Times of Israel beszámolója szerint a részben izraeli tudósok által, 19 országban lektorált kutatás megállapította, hogy az emberek sokkal boldogabbak, ha mosolyognak.
A Nature Human Behavior folyóiratban megjelent tanulmány során, a vizsgálat résztvevőinek azt mondták, hogy vagy utánozzák a boldog arckifejezéseket a mások arcáról készült fotókon, vagy húzzák a szájukat a fülük felé, hogy mosolyt szimuláljanak.
A boldogság észrevehető növekedéséről számoltak be, ami a kontrollcsoportok résztvevőinél nem volt tapasztalható.
A kontrollcsoportoknak ugyanis azt mondták, hogy olyan arcreakciókat produkáljanak, amilyennek éppen érzik magukat. Fontos, hogy az utánzó színészek kontrollcsoportja a mosolygó színészek arcát is megmutatta, így ugyanazt a hangulati stimulációt produkálta, mint az utánzók.
A tanulmányban közreműködő tudósok egy régi vitát próbáltak ezzel rendezni.
Egyesek az úgynevezett visszacsatolási elmélet hívei, amely azt állítja, hogy amikor a mosolygáshoz használt izmok aktiválódnak, olyan jeleket küldenek az agyba, amelyek boldoggá teszik az embereket, és további mosolygást okoznak.
A tanulmány fő vezetője, Nicholas Coles, a Stanford Egyetem kutatója szerint az eredmények egyértelműen mutatják, hogy “az érzelmek tudatos átélése legalább részben testi érzéseken kell hogy alapuljon”.
A vizsgálatban részt vevő 3878 résztvevő mindegyike kapott egyet a számos utasítás közül. A résztvevők egyharmadának mosolygó színészeket mutattak be, és megkérték őket, hogy utánozzák vagy reagáljanak úgy, ahogy érzik. Más azt az utasítást kapta, hogy az ajkak sarkait mozgassa a fülei felé, és csak az arc izmait használva emelje fel az arcát. Míg a harmadik csoportot arra utasították, hogy tegyék a tollat a szájukba vízszintesen, hogy mosolyt kényszerítsenek, vagy függőlegesen, hogy ráncolják a homlokukat.
A tudósok ezután egyéb kisebb fizikai feladatokat kevertek, és egyszerű matematikai feladatok megoldására kérték a résztvevőket, hogy a vizsgálat témája ne legyen nyilvánvaló.
A kutatók szerint a toll nem kényszerítette ki a szabályos mosolygás során használt izommozgások pontos kombinációját, de a másik két csoportban a mosolygósok szignifikánsan boldogabbak voltak az utólagos felmérés során.
A “toll-szájú” csoportban a mosolygósok nem voltak kifejezetten boldogabbak, mint mások.