A törvénytervezet nyolc hónappal ezelőtt megbukott, mert a kormánykoalíción belül sem támogatta minden párt, és az ellenzék sem sorakozott fel mellette. Az utóbbi évtizedekben ezt a kérdést a 2003-ban jóváhagyott, és a tavalyig évente újra és újra meghosszabbított ideiglenes rendelet szabályozta.
A törvényjavaslat súlyos vitákat váltott ki a törékeny, mindössze egyetlen képviselői többséggel rendelkező jobboldali, centrista, baloldali és arab pártból álló koalíción belül, és elfogadását ellenezte a baloldali liberális Merec, és a muzulmán hagyományőrző Raám párt is.
A csütörtök éjjeli szavazáson a törvényjavaslatot az ellenzéki padsorokban ülő jobboldali pártok honatyái szavazatainak segítségével fogadták el: 45:15-ös többséggel, miközben a koalíciós pártok tartózkodtak a voksolástól.
A törvény szövegében megfogalmazott cél, hogy “korlátozza az ellenséges országok vagy a térség állampolgárainak vagy lakosainak izraeli állampolgárságát és tartózkodását, valamint a tartózkodási engedélyek kivételes kiadását annak biztosítására, hogy Izrael zsidó és demokratikus állam legyen, s képes legyen megvédenie az ország létfontosságú nemzetbiztonsági érdekeit”.
A törvény szerint felminősítik a státuszát azoknak a palesztin házastársaknak, akik legalább tíz éve legálisan Izraelben tartózkodnak, és legalább 50 évesek. A belügyminiszter köteles lesz visszavonni az izraeli tartózkodási engedélyt, ha bebizonyosodik, hogy az engedély birtokában valaki Izrael ellen tevékenykedik, terrorcselekményt, kémkedést vagy hazaárulást követ el.
Az új jogszabály alapján az ideiglenes tartózkodási engedélyt nem egy, hanem két évre adják majd ki, és a humanitárius okokból kiadott engedélyek maximális éves kvótája megegyezik a 2018-ban jóváhagyott kérelmek számával.
Az először 2003-ban, a második intifáda, vagyis palesztin felkelés idején életbe léptetett rendelkezés egyes kivételes esetektől eltekintve megtagadja a Ciszjordániában és a Gázai övezetben élő palesztinokkal, vagy bizonyos ellenséges országok lakosaival házasodó izraeli állampolgároktól az állampolgársági törvény 7. szakasza alapján általánosan minden izraelinek járó jogot, házastársuk legális belépését Izraelbe, és csorbítja lehetőségüket arra, hogy Izraelben éljenek családként.
A kneszet jobboldali pártjai ezt a törvényt különösen fontosnak tartják, mert azt állítják, hogy az izraeli arabok, valamint a ciszjordániai és gázai palesztinok közötti családegyesítés veszélyezteti Izrael biztonságát. Ezt azzal igazolják, hogy több tucat terrortámadást követtek el olyan palesztinok vagy leszármazottjaik, akik családegyesítés révén érkeztek Izraelbe az 1967-ben elfoglalt területekről, vagyis Ciszjordániából és a Gázai övezetből.
A törvény megszavazásától tartózkodó pártok szerint viszont a nemzetiség alapján történő megkülönböztetés sérti az ország valamennyi polgárának törvény előtti egyenlőséget garantáló jogegyenlőség elvét.
(mti)