Nagyon sokan voltak kíváncsiak dr.Frölich Róbert, a Dohány utcai zsinagóga főrabbija és Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija csütörtök esti vitájára a Bálint Házban. Az apropót az adta, hogy Gulyás Gergely miniszter a közelmúltban bejelentette: az EMIH lesz a tulajdonosa és a működtetője a Józsefvárosi pályaudvar helyén létrehozott Sorsok Házának, amelynek megnyitását jövőre tervezik. A projektben a sokat bírált Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója is közreműködik.
„A rabbinak le kell ülnie a rabbival beszélgetni” – indokolta jelenlétét Frölich Róbert. A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) és az EMIH konfliktusa szerinte veszélyes ponthoz ért, azzal fenyeget, hogy a rivalizálás átcsap háborúba. Frölich Róbert főrabbi elmondása alapján szeretné megakadályozni, hogy idáig fajuljon a helyzet és ebben Köves Slomó is egyetértett vele, mint mondta a háborúskodás nem jó, különösen nem jó a testvérek között.
Frölich főrabbi szerint az általánosságokon túl fontos lenne megismerni a kiállítás pontos forgatókönyvét, és elmondta, hogy Schmidt Mária szerepvállalása a projektben „nem garancia arra, hogy a Sorsok Háza történelmileg hiteles lesz.”
Azzal, hogy a kormány az EMIH tulajdonába adta a Sorsok Házát, az ügy még távolról sincs lezárva. A Schmidt Mária által képviselt felfogás a jeruzsálemi Jad Vasem intézet szerint is elfogadhatatlan. A nemzetközi hírű Randolph L. Braham professzor a Horthy-rezsim rehabilitálására irányuló hosszú távú terv részének minősítette a Sorsok Házát, Köves Slomóra utalva pedig azt kifogásolta: még rabbi is akad, aki ráüti a tervre a „kóserség” pecsétjét.
A közel két órás beszélgetés során mindkét fél egyetértett abban, hogy a létesülő múzeumban csak és kizárólag olyan aspektusból kerülhet bemutatásra a magyar zsidóság tragédiája, hogy az teljes mértékben megfeleljen a történelmi eseményeknek. Elhangzott, hogy az EMIH tervei szerint a múzeum tartalmi elemeinek összerakásában igénybe veszik számos külföldi és magyar történész útmutatását, és a zsidó szervezetek képviselőinek segítségét is.
A beszélgetés végén arra a kérdésre, hogy mi lesz a szerepe az újonnan nyíló intézményben a Terror Háza Múzeum főigazgatójának Schmidt Máriának, rövid lélegzetvételt követően Köves csak annyit válaszolt: semmi.
Frölich Róbert egy tanulságos visszaemlékezéssel zárta le részvételét a beszélgetésben.
“A vészkorszak egyik legbizarabb pillanatai közé tartozott: képzeljük el azt a pillanatot, hogy kijön a törvény, hogy az a zsidó, aki nem zsidóval hál, az fajgyalázást követ el. Másnap reggel valaki felébred és bünöző, pedig nem csinált mást, mint az elmúlt harminc évben: este lefeküdt a felesége mellé.”
A washingtoni Holokauszt Emlékmúzeum honlapján megjelent közlemény szerint a washingtoni múzeum arra szólította fel a magyar kormányt, hogy teljesítse kötelezettségét, amit a Sorsok Háza ügyében vállalt. A miniszterelnök biztosítékot adott ugyanis arra, hogy leveszi a napirendről a „történelmileg teljesen elhibázottnak minősülő” elképzelést. Orbán Viktor azt az ígéretét sem teljesítette eddig, hogy az egész programot kiveszi Schmidt Mária kezéből.
A beszélgetést újranézhetik itt: