Ezen a héten elkezdjük Mózes negyedik könyvének, Bámidbárnak (בַּמִּדְבָּר) az olvasását.
A könyv és az első hetiszakasz címének jelentése: a pusztában, tudományos elnevezése Numeri, azaz „számlálás”, mivel a népszámlálás kétszer is szerepel a kötetben.
Ahogyan a juhász a nagy vihar után megszámlálja nyáját, úgy az aggódó Ö.való is megszámlálta Izrael gyermekeit a nagy tragédiák után, hogy lássa, mennyien maradtak életben a pusztító járványok és más büntetések nyomán.
Izrael törzsei ugyanis már fegyelmezett rendben, a második év második hónapjában eljutottak Kánaán, az Ígéret Földjének határához. Már „csak” a honfoglalás volt hátra, amikor kitört a vihar. Negyven év vándorlás következett, és azok, akik felnőttként látták Egyiptomot, a hűséges Józsué és Kálév kivételével, nem léphettek be a Szent Földre.
Korách lázadása nyomán is elnyelt a föld kétszázötven embert, majd a zúgolódók közül több mint tizennégyezren haltak meg. A nyakas nép még Áront, Mirjámot és Mózest is bűnbe sodorta, így – bár óriási feladatot teljesítettek a nép élén – ők sem léphettek be az Ígéret Földjére.