A Misné Torá (מִשְׁנֵה תּוֹרָה) a zsidó vallási törvények egyik legfontosabb összefoglaló műve, amelyet a híres középkori zsidó tudós, Maimonides (Rámbám) jegyzett le a 12. században. A Misné Tóra célja az volt, hogy rendszerbe foglalja a zsidó vallási törvényeket. Előtte a törvények főleg a Talmud hatalmas és bonyolult szövegében voltak szétszórva. Maimonidész ezért összegyűjtötte a törvényeket, logikus rendbe tette, majd könnyen használható formában írta meg.
Következő hónapunkkal Niszánnal kapcsolatban a 85. rész értekezik. Ahogy a tizenkettedik szakasz írja:
Voltak olyan távoli közösségek, ahová a Niszán hónap kezdetét hírül vivő futárok még időben megérkeztek Peszách előtt, a Tisrében útnak indított küldöttek viszont már nem jutottak el hozzájuk Szukkotig. A törvény szerint ezért ezeken a helyeken eredetileg egy napig kellett volna ünnepelni Peszáchot, hiszen tudták, mikor van Ros Chodes, Szukkotot azonban két napig, mert annak pontos időpontja nem jutott el hozzájuk. Mindazonáltal, hogy ne legyen különbség az ünnepek között, a Bölcsek érvénybe léptettek egy szabályt, amely szerint mindazokon a helyeken, ahova nem érkeznek meg idejében Tisré hírnökei, minden ünnep két napig tartson. Sávout ünnepét is beleértve, habár ez az ünnep nem a Ros Chodestől, hanem a Peszáchtól számított ómer-számlálástól függ.
13. §. Hány nappal tudnak többet utazni Niszán hírnökei, mint Tisré hírnökei? Kettővel, mivel Tisré hírnökei nem utaznak Tisré első napján, mivel az ünnep (Ros Hásáná), és a tizediken sem, mert az Jom Kipur.
Hány futár szükséges?
A 14. szakasz szerint nem szükséges hogy a futárok ketten legyenek, hanem akár egyetlen ember állításának is hinni lehet. Sőt, ez nem csak a futárokra vonatkozik, hanem még ha egy utazó kereskedő jár is arra, és azt mondja: „Hallottam a bíróságtól, hogy az új hónap ezen és ezen a napon szentesíttetett”, akkor el lehet hinni neki, és ennek megfelelően lehet megrendezni az ünnepeket.
Ennek az az oka, hogy a dolog végül is kiderül, következésképp egyetlen elfogadható tanú szava is elegendő.
5. fejezet: Az újhold meghatározása és a ma használt naptár
A Szánhedrin, és az utána következő korszak
1. §. Minden, amit eddig a Ros Chodesnek a Hold megpillantásával összefüggő megszenteléséről, illetve a tavasz beállta, vagyis a naptár szükség szerinti módosítása érdekében beiktatandó szökőév megállapításáról leírtunk, csakis az Izraelben székelő Szánhedrin (סַנְהֶדְרִין) hatásköre,
vagy egy olyan, izraeli fennhatósággal rendelkező bírákból álló bíróságé, amelynek a Szánhedrin erre engedélyt adott.
Ennek az elvnek a gyökere a Mózesnek és Áronnak adott parancs:
„Ez a hónap… első legyen nektek az év hónapjai között.”
A tanítóról tanítványra, a Mózestől, tanítónktól nemzedékek során át ránk szállt Szóbeli Hagyomány pedig így értelmezni ezt:
„Ez a tanúságtétel rád és azokra [a bölcsekre] bízatott, akik utánad támadnak, és a te hivatalodban működnek.”
Mikor azonban nincs Szánhedrin Izrael földjén, olyankor a hónapok napjait és a szökőéveket kizárólag a most használatos rögzített naptárból állapítjuk meg.
(Fotó: Wikipédia)