Szinte megtelt a Dohány utcai zsinagóga alsó szintje a Budapesti Zsidó Hitközség vasárnapi megemlékezésén, amelyet a budapesti gettó felszabadításának 81. évfordulója alkalmából rendeztek.
Mester Tamás, a BZSH elnöke beszédében elmondta, hogy az évekig tartó jogfosztás, a munkaszolgálat a háborús végjátékban, a német megszállás alatt, – méghozzá a magyar állami szervek és a nyilasok aktív közreműködésével – 600 ezer hittestvérünk mártírhalálában csúcsosodott ki, a rettenet a budapesti gettóban ért véget, tízezernél is több hittestvérünk halálával, ugyanakkor a túlélők számára szerencsésen, az új élet lehetőségével.
A Budapesti Zsidó Hitközség elnökének mai beszédét az alábbiakban olvashatják:
„Az igazság szárazabb, mint a hazugság.
Az igazság ugyanis, mivel valóban megtörtént, nem tud megváltozni, akkor sem, ha rossz a vége.
Míg egy csupán gondolatban kitalált történet könnyen vehet új fordulatot, és a gyászostól a gyönyörködtetőbb felé kezd haladni.”
Az ókor korszakos történetírója, a görög Plutarkhosz vetette papírra e gondolatokat. Ha valamely történelmi esemény örökkön-örökké, csontba hatolóan fájó száraz igazság, akkor az a magyar holokauszt tragédiája. Az évekig tartó jogfosztás, a munkaszolgálat a háborús végjátékban, a német megszállás alatt, – méghozzá a magyar állami szervek és a nyilasok aktív közreműködésével – 600 ezer hittestvérünk mártírhalálában csúcsosodott ki.
A rettenet itt, a budapesti gettóban ért véget, tízezernél is több hittestvérünk halálával, ugyanakkor a túlélők számára szerencsésen, az új élet lehetőségével.
Körbenézek, a padsorokban többeket látok, akik túlélték e poklot, a Teremtő adjon önöknek jó egészséget, boldogságot!
E túlélők egyike, a Kossuth- és számtalan egyéb díjjal elismert színházi rendező, professzor emeritus Szinetár Miklós úr, akit megkülönböztetett szeretettel köszöntök.
A száraz igazság örök, megkérdőjelezhetetlen eleme a budapesti gettó felszabadulásának, hogy a pesti gettót a szovjet Vörös Hadsereg szabadította fel! Meggyőződésem szerint és a kollektív emlékezet alapján csak ismételni tudom korábbi vélekedésemet. Világtörténelmi változásoktól függetlenül és a mindenkori aktuálpolitikai események ellenére, soha, senki által meg nem kérdőjelezhető történelmi tény és érdem, hogy a budapesti (és a magyarországi) zsidóság számára a fasizmus gyötrelmei, üldöztetése ellenében a felszabadító Szovjet Vörös Hadsereg katonái hozták el a várva várt szabadságot, az élet lehetőségét.
Ne feledjék, ha a Vörös Hadsereg nem, vagy csak jóval később éri el a gettó területét, akkor ma mi sem ülhetnénk e gyönyörű zsinagógában. Örök hála a Hősöknek!
Igen, immár három emberöltőnyi ideje, hogy évről évre, idén nyolcvanadszor emlékezünk drága mártírjainkra és a felszabadító hőseinkre. Az emlékezés kötelezettsége nemcsak vallási és morális alapokon kell, hogy álljon.
A spanyol származású amerikai filozófus-esszéista George Santayana gondolatait felidézve „Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt.”
’Ugyan már’ – hallottuk ezerszer – a zsidók válogatás nélküli gyilkolása a holokauszt után soha nem ismétlődhet meg. Hittünk benne ’45 május 8. után.
Majd harminc évnek sem kellett eltelnie és az egyik legszebb eszme, a sport örök lángja hunyt ki 1972-ben Münchenben, ahol 10 izraeli sportoló lett arab merénylők áldozata.
Ismét eltelik három évtized, és a sebezhetetlennek hitt Egyesült Államok elszenvedi történetének legsúlyosabb belföldi támadását. Sokezer civil áldozat és az ikertornyok romba döntése a nyugati civilizáció elleni agresszió örök mementója.
Újabb bő két évtizedet halad előre a történelem kereke, és 2023 októberében Izrael Állama elszenvedi saját földjén a civil lakossága elleni legsúlyosabb támadást. A Hamasz ezernél is több halálos áldozatot követelő akciót hajtott végre ártatlanok, gyerekek, nők, aggastyánok ellen. A terrorszervezet többszáz embert fogságba ejtett, majd túszként elhurcolt. Az áldozatok egy részét brutális kegyetlenséggel meggyilkolta, a többiek a közelmúltban szabadultak, vélhetően soha el nem múló lelki és testi sebeket hordozva.
Az elmúlt hanuka ünnepét sötétbe borította a Sydney-i merénylet, ahol a radikális iszlamista merénylők – apa és fia – 15 ártatlan ünneplő életét oltották ki.
Hogy is mondta Santayana? „Azok, akik nem emlékeznek a múltra, arra kárhoztatnak, hogy megismételjék azt. Éppen ezért kell következetesen, minden eszközzel, és nemcsak a maihoz hasonló történelmi megemlékezésekkel, hanem politikai, közéleti fellépésekkel, emlékezetpolitikai kiállással, és – elsőként kellett volna említenem – oktatással, felvilágosító programokkal küzdenünk az antiszemitizmus, az Izrael-ellenesség, valamint a zsidógyűlölet minden formája ellen.
Ne higgyék, hogy ezek az ordas eszmék csak titkos pincehelyiségekből terjednek. Jelen vannak a nyugati egyetemek magukat progresszívnak gondoló diákegyleteiben, a magukat modern baloldaliaknak mondók beszélgetéseiben, és sajnos ki kell mondani, újabban a modern világ egyik pénzügyi és kulturális fellegváraként ismert tengerentúli metropolis, New York városházán is.
A feladatunk világos: drága mártírjainkra való örök emlékezéssel egyidejűleg, küzdeni a barbár eszmék újraéledése ellen.
Végezetül, engedjék meg, hogy megemlékezzek azokról a névvel jegyzett és névtelen hősökről, akik a náci-nyilas rémuralom alatt, akár életük kockáztatásával mentették hittestvéreinket: Boldog Salkaházi Sára apácanővér, Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, Raul Wallenberg diplomata, Angelo Rotta apostoli nuncius, id. Antall József miniszteri tanácsos, hogy csak a legismertebbeket említsem, de szép számmal vannak további embermentők is. Emlékük legyen Áldott!
Köszönöm, hogy ma itt vannak, hogy együtt emlékezünk és közösen vállaljuk a felelősséget azért, hogy az áldozatok emléke örökre velünk maradjon. Az emlékezés fájdalma ne gyengítsen, hanem erősítsen bennünket, hogy a jövőt igazságosabbá és emberségesebbé tegyük!
A mai nap és ez az óra az emlékezésé! Elmondjuk imáinkat, letesszük az emlékezés köveit. Emlékezzünk néma főhajtással a budapesti gettó mártírjaira, családtagjainkra, barátainkra, ismerőseinkre! A fővárosi harcok civil áldozataira és a nácizmus ellen harcoló hős katonákra!
Zihronam Livraha – Emlékük legyen áldott!

