Izraelben a Cionista archívum digitalizálta és hozzáférhetővé tette az államot megálmodó, Magyarországon született Herzl Tivadar naplóját. Az archívum munkatársainak „Herzl online” nevű digitalizációs projektje teljes terjedelmében, héber fordítással és keresési lehetőséggel teszi hozzáférhetővé Herzl eredeti naplóit az erre létrehozott honlapon.
A sűrűn írt sorok közül Herzl később kihúzott több száz szót, – de ezek olvashatóak maradtak, – s segítségükkel is betekinthetünk gondolatainak formálódásába.
Herzl a naplóban szereplő szavak közé számokat is beiktatott, amelyeket titkos kódként használt, a 401 például a cionista mozgalmat jelölte.
„Herzl tiszta szívből hitt a technológia társadalomformáló erejében, s a zsidó államot az innováció zászlóshajójakét képzelte el. Bizonyosan lelkesítette volna az a lehetőség, hogy írásait közvetlenebbül, teljesebben és pontosabban kapcsolják össze a nyilvánossággal”– mondta a digitalizálást vezető Ardon Bar-Hama.
„Az izraeli társadalmat megrázó időkben fontos, hogy visszatérjünk a cionista gyökerekhez és ahhoz az eszményi társadalomhoz, amelyre Herzl törekedett” – méltatta a vállalkozást Dror Morag, a Cionista világszervezet alelnök-helyettese.
A szövegből nyomon lehet követni Herzlnek a zsidók helyzetének megoldására tett kísérleteit.
„Meg akartam találni az utat a pápához, és azt mondani neki: segíts nekünk az antiszemiták ellen, én pedig egy nagy mozgalmat indítok a zsidók szabad és méltóságteljes megkeresztelkedésére.” – írta az egyik oldalon. „Talán meg tudnánk termékenyíteni a sivatag földjét a Nílus segítségével!” – vélekedett egy másik helyen már az Izrael földjére vándorlás lehetőségéről.
„Elviselhetetlen hőségben utaztunk vonattal Jeruzsálembe. A szűk és zsúfolt fülkében ülés valóságos kínzás volt. A császár azt mondta: a lehető legforróbb időjárásba csöppentünk. A találkozás napja rendkívül nehéz volt. Ramla közelében megmértük a hőmérsékletet, 31 fok árnyékban, 41 a napon” – írta 1898-as, a mai Izrael földjén tett látogatásáról, amikor találkozott II. Vilmos német császárral.
„Még most, elhagyatottságában is szép város, és ha idejövünk, ismét a világ egyik legszebb városa lehet… Ha valaha megkapjuk Jeruzsálemet, és ha még lesz erőm tenni valamit, először megtisztítom”– összegezte jeruzsálemi élményeit.
Herzl németül és franciául írt, gyermekei azonban már megpróbálkoztak a héber nyelvvel is. „A gyerekek, mint minden nap, hancúroztak… a fürdőszobába szaladtak, az ágy felé menet táncoltak, elmondták az esti imát, és ma megengedtem nekik, hogy a német mellett héberül is imádkozzanak” -írta a napló egyik lapján.
(mti)