Orbán Viktor miniszterelnök és Bóka János EU-s ügyekért felelős miniszter jelenlétében történt meg ma délelőtt a teljes körűen felújított és modernizált Mazsihisz Szeretetkórházban 2019-ben kezdődött beruházás műszaki átadása. A kormányfő azt mondta: a magyar állam morális kötelessége volt támogatni a négy budapesti zsidó kórházból egyetlenként megmaradt intézmény modernizálását.
A 2019-ben kezdődött, összesen 8,6 milliárd forintos állami támogatásból megvalósult beruházás eredményeként a Mazsihisz Szeretetkórház ezentúl minden igényt kielégítő, magas színvonalú ellátást biztosít mind a járó-, mind a fekvőbetegeinek.
Közép-Európa egyetlen zsidó kórházában öt ütemben megvalósult kivitelezés keretében a 3 szárnyból álló épületegyüttes minden elemét teljes egészében felújították, komfortos kórtermeket, közösségi tereket és új szakrendelőket alakítottak ki. XXI. századi igényeknek megfelelően modernizálták mind a járóbeteg-, mind a fekvőbeteg-ellátás infrastruktúráját. Az átalakítás eredményeként többségében kétágyas kórtermek épültek, amelyek kivétel nélkül saját akadálymentes fürdőszobával, televízióval és klímaberendezéssel felszereltek.
A korábbi 10 helyett 39 hospice férőhelyet alakítottak ki, így az ország legnagyobb kórházi hospice részlege jött létre a Mazsihisz Szeretetkórházban; míg a mozgásszervi rehabilitációban korábban csak 20 ágy volt, a felújítás után ez a szám 60-ra nőtt. Modern egészségügyi eszközparkot helyeztek üzembe, továbbá felújították a kórház parkját, környezetét is. Az akadálymentes közlekedést biztosító liftek, a korszerű diagnosztikai- és kezelőberendezések, a napelemes rendszer és az egységes informatikai háttér együttesen hozzájárul a legkorszerűbb betegellátáshoz.
A mai műszaki átadáson részt vett Orbán Viktor miniszterelnök és Bóka János, az európai uniós ügyek minisztere, az antiszemitizmus elleni fellépés összehangolásáért felelős miniszterelnöki biztos is.
A politikusokat dr. Grósz Andor, a Mazsihisz elnöke, Mester Tamás, a Mazsihisz alelnöke, a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) elnöke, dr. Nógrádi Péter, a Mazsihisz alelnöke, dr. Kunos Péter, a Mazsihisz-BZSH ügyvezető igazgatója, dr. Shemesh Assaf, a Szeretetkórház főigazgatója és Berecz Hajnalka ápolási igazgató fogadta, majd kalauzolta végig az intézményben az alagsortól a felsőbb szintekig.
Mielőtt a politikusok és kísérőik beléptek az épületbe, dr. Frölich Róbert országos főrabbi és Hercz Dániel, a szeretetkórházi templomkörzet rabbija a kórház Amerikai úti bejáratán zsidó szokás szerint elhelyezett egy mezüzét. Az országos főrabbi kifejezte reményét, hogy az intézmény összes dolgozójára és betegére vigyázni fog az Örökkévaló.
A miniszterelnököt kísérve dr. Grósz Andor röviden ismertette az épület történetét, mire Orbán Viktor azt mondta: mivel most először jár itt, előzetesen ő maga is tájékozódott a Szeretetkórház múltjáról, így megtudta, hogy a második világháború előtt Budapesten még négy zsidó kórház volt. Ezek közül egyet felgyújtottak a nyilasok – tette hozzá –, kettő kórház állami kézbe került, és az Amerikai úti intézmény maradt meg egyedül a zsidó közösség tulajdonában. A kormányfő láthatólag nem puszta udvariassági látogatásnak tekintette a bejárást. Érdeklődött az itt látható zsidó motívumok felől, megkérdezte, hogy mit jelent a chevra kadisa kifejezés, de az egyik legfontosabb kérdése akkor hangzott el, amikor dr. Grósz Andor megemlítette neki: a dolgozói létszámot szükséges 70 fővel bővíteni.
Orbán Viktor azt kérdezte, hogy orvosokra vagy szakápolókra van-e szükség, mire az elnök elmondta: több munkakörbe várják a jelentkezőket, nemcsak orvosok, szakápolók, de pszichológusok, gyógytornászok jelentkezésére is számítanak. A kormányfő érdeklődésére, hogy ez anyagi kérdés-e, dr. Shemesh Assaf azt válaszolta: elsősorban nemcsak pénzkérdésről van szó, például a hospice-részlegre általában nehéz orvosokat találni, hiszen igen kemény és megterhelő ez a munka. Ennek szemléltetésére a főigazgató hozzáfűzte: az országban tavaly ő maga volt az egyetlen, aki hospice-szakvizsgát tett.
Dr. Grósz Andor tájékoztatta Orbán Viktort arról is, hogy a Szeretetkórházban egy ágy napi 13 ezer forint, amiből az OEP 7 ezer forintot áll. A kormányfő azt felelte: ezen az arányon javítani kellene, de csak úgy lehetne megtenni, ha minden kórházban emelnék az OEP-hozzájárulást.
A miniszterelnök a műszaki átadás végén úgy összegezte a benyomásait: nyugodt és jó itt a hangulat, de ez nem meglepő számára, mert az a tapasztalata, hogy az egyházi működtetésű kórházakban a másutt is meglévő polgári küldetéstudaton kívül érezhető az a plusz lelkiség, ami a vallásos jelleg sajátja.
A látogatás végén Orbán Viktor és dr. Grósz Andor a sajtó munkatársai előtt rövid nyilatkozatot tett. A Mazsihisz elnöke azt mondta: „köszönettel tartozunk mindazoknak, akik hozzájárultak ahhoz, hogy idáig eljuthassunk”.
Megköszönte a magyar állam támogatását, a magyar zsidó közösség türelmét, amit a felújítás alatt tanúsított. Dr. Grósz Andor így fogalmazott: „a jövőre nézve azt kívánom, hogy ez a kórház ne csak a gyógyítás, hanem a tanulás és az innováció otthona is legyen, olyan hely, ahol a fiatal orvosok, ápolók és egészségügyi szakemberek megtapasztalhatják: a szakma nem pusztán hivatás, hanem etikai felelősség és szellemi örökség”. Hozzáfűzte: „adja az Örökkévaló, hogy ez az intézmény legyen a gyógyulás, a béke és az emberi méltóság háza, legyen olyan hely, ahol az élet védelme nem csupán elv, hanem mindennapi valóság”.
A miniszterelnök azt hangsúlyozta: a magyar állam morális kötelessége volt támogatni a négy budapesti zsidó kórházból egyetlenként megmaradt intézmény modernizálását. Hozzátette: a Szeretetkórház korszerűsítése része annak a nagyszabású folyamatnak, amelynek keretében a magyar kormány számos hazai egészségügyi intézményt felújíttat.
Hozzátette: a Mazsihisz elnökének korábban három vállalást tett, egy a Szeretetkórházra, egy az OR-ZSE felújítására, egy pedig a Mazsihisz-székház felújítására vonatkozott, úgyhogy most örül annak, hogy a kórház műszaki átadásával „egy tartozását már rendezte”.
A kórház új részlegei fokozatosan kezdik meg majd működésüket. A most befejeződött kivitelezés eredményeként egy minden szempontból korszerű, főként időskori betegségekre és rehabilitációra szakosodott, oktató kórházi minősítéssel rendelkező intézmény jött létre, amely – az ország más egészségügyi intézményeivel szakmai együttműködésben – állami feladatokat is ellát.
(Fotó: Ritter Doron)