Nyolvanhét évvel ezelőtt, 1938. november 9-ről 10-re virradóra zajlott le a Kristályéjszaka – a betört üvegek éjszakája, amelynek során több száz zsinagógát és számos zsidó intézményt és üzletek ezreit gyújtottak fel, gyaláztak meg és romboltak le.
A múlt tanulságaira emlékezünk évtizedek óta november 9-én.
A nemzetközi March of the Living három, a Kristályéjszakát gyermekként átélő holokauszt túlélővel hívta fel a figyelmét mindenkinek, hogy álljon ki az antiszemitizmus, a rasszizmus és a gyűlölködés ellen.
„Mi gyermekként éltük át a Kristályéjszaka pogromját Németországban.
A saját szemünkkel láttuk, hogyan csapott át lángokká a gyűlölet, hogyan lett a közönyből cinkosság, és hogyan hallgatott el a világ, miközben a zsidókat támadták.
Ma, 87 évvel később, mély fájdalommal körülnézve mondjuk: a világ semmit sem tanult.
Ismét zsidókat gyilkolnak meg azért, mert zsidók. Ismét zsinagógákat támadnak meg. Az egyetemek ismét hallgatnak az uszítással szemben.
Izrael és a zsidó nép gyűlölete pestisként terjed. A világ ma sem biztonságosabb a zsidók számára, mint 87 évvel ezelőtt volt.
A mai légkörben újra megtörténhet a kristályéjszaka.
Felszólítjuk a kormányokat, hogy határozottan lépjenek fel az antiszemitizmus felszámolása és a holokauszttal kapcsolatos oktatás megerősítése érdekében.
Tanulj történelmből. tanítsd meg a gyermekeidnek, mi történik, amikor a világ csendben marad!
Életünk tapasztalatából merítve állítjuk: az antiszemitizmus nem tűnik el magától. Akkor növekszik, ha csenddel találkozik. Ott virágzik, ahol a tudatlanság uralkodik. Csak akkor szünik meg, amikor bátor emberek – zsidók és nem zsidók egyaránt – kiállnak és azt mondják: elég!
A Kristályéjszakán összetört üveggel ellentétben a zsidó szellem nem tört össze, és soha nem is fog.
A szellemünk erősebb a tűznél, makacsabb a gyűlöletnél, és még a legsötétebb időkben is ragyog.”
(Walter Bingham, George Shefi, Paul Alexander)