Elbukott az izraeli parlamentben az ellenzék bizalmatlansági indítványa, amelynek célja előrehozott választások kikényszerítése volt.
A csütörtökre virradó éjszaka tartott szavazáson a jelen lévő képviselők közül 61 elutasította, és 53 támogatta a kormány ellen benyújtott ellenzéki indítványt a 120 tagú kneszetben.
A parlament feloszlatását és az előrehozott választások kiírását célzó kezdeményezést azt követően utasították el, hogy az utolsó pillanatban a korábban támogatást ígérő ultraortodox pártok legtöbb képviselője is megváltoztatta álláspontját, és ellene szavazott.
A parlamenti szabályok szerint hasonló javaslat hat hónapig nem terjeszthető újra a plénum elé, kivéve, ha „lényeges változás állna be a körülményekben”, amelynek nyomán a kneszet elnöke engedélyezné az újabb voksolást legalább 61 képviselő támogatásával.
Az askenáziakat, vagyis európai országból származókat, illetve az arab országokból érkezett ultraortodoxokat tömörítő vallásos pártok korábban azt ígérték, hogy támogatják a kneszet feloszlatását, de az éjszakai egyeztetések után a legfőbb ultraortodox rabbik végül arra utasították a pártok képviselőit, hogy ellene szavazzanak.
Éjjel ugyanis az egyik vitás kérdésben a kneszet Likud párti külügyi és védelmi bizottságának elnöke, Juli Edelstein megállapodott az ultraortodox pártokkal egy „elvi dokumentumról”, amely az új katonai szolgálati törvény alapját képezné, s meghatározná a szolgálatmegtagadók elleni szankciókat.
A kompromisszum keretében az ultraortodox pártok elfogadták a sorkötelezettségi reform főbb elveit, köztük azt, hogy azonnali szankciók sújtsák a katonai szolgálat alól kibújókat, elvegyék jogosítványukat, megtiltsák külföldre utazásukat, megvonják oktatási támogatásukat. Más szankciók viszont csak egy év múlva lépnének életbe.
A szavazás eredménye azt jelenti, hogy a jelenlegi kormánykoalíció legalább az év végéig fennmaradhat.
A voksoláson az egyik askenázi ultraortodox párt, az Agudat Izrael két tagja az ellenzékkel, a feloszlatás mellett, míg harmadik képviselőjük a rabbinikus tanács utasításai ellenére a javaslat ellen szavazott. Ez példátlannak számít a párton belül.
Az ellenzék a rabbik határozata után is fenntartotta a törvényjavaslat szavazásra bocsátását, mert az szerintük feltárta a koalíción belüli töréseket. Jaír Lapid ellenzéki vezető a szavazás után ironikusan „61-es koalíciónak” nevezte a kormányt a minimális többségre utalva.
(mti)