Megtartották az Élet menetét vasárnap Budapesten; a holokauszt áldozataira emlékező, 21. alkalommal megrendezett séta résztvevői a Cipők a Duna-parton emlékműtől a Lánchídon át a Várkert Bazárhoz vonultak, ahol dr.Grósz Andor, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnöke, az Élet Menete Alapítvány kuratóriumi elnöke arról beszélt: az Izrael elleni 2023. október 7-i terrortámadás megrendítette azt a hitet, hogy ami a zsidósággal a 20. század közepén történt, az egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt.
Az esemény kezdetén az V. kerületi Széchenyi rakparton található Cipők a Duna-parton emlékműnél – amely az 1944-45-ban a nyilasterror idején a folyóba lőtt zsidóknak állít emléket – Michel Gourary, az Élet menete nemzetközi szervezetének európai igazgatója mondott beszédet.
Felidézte, hogy 1944 májusa és júliusa között 8 hét alatt 437 ezer zsidót deportáltak Magyarországról Auschwitzba, ami az egyik leggyorsabb és legbrutálisabb deportálás volt az egész holokauszt során. Ez nem történhetett volna meg a magyar hivatalnokok és a magyar csendőrség közreműködése nélkül – tette hozzá.
Azt is kiemelte: 2004 óta a magyar állami vezetők – köztük Orbán Viktor jelenlegi miniszterelnök is – elismerte a magyar állami és köztisztviselők, rendőrök és csendőrök felelősségét a holokauszt idején.
A menet – élén elektromos kisbuszokkal utazó holokauszt-túlélőkkel – a sófár hangjára indult el, amelyet Verő Tamás főrabbi szólaltatott meg.
A menet elején vonult Bóka János, európai ügyekért felelős miniszter, Maya Kadosh, Izrael magyarországi nagykövete és Robert Palladino, az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint Grósz Andor Mazsihisz elnök és Mester Tamás BZSH elnök, Mazsihisz alelnök is.
Grósz Andor a Várkert Bazárhoz megérkezve, az ott felállított színpadon azt mondta: az Élet menetének 2025-ben talán fájóbb az aktualitása, mint bármikor az elmúlt évek során.
„Nemcsak a múlt áldozataiért menetelünk ma, hanem azokért is, akik ma is veszélyben vannak, akik ma is túszok, akik ma is célpontjai a gyűlöletnek, és azokért is, akik ma olyan helyen élnek, hogy joggal félhetnek kimondani: zsidó vagyok” – fogalmazott.
Azt mondta, sokáig hitt a „soha többé” ígéretében, abban, hogy ami a zsidósággal a 20. század közepén történt, az egyszeri és megismételhetetlen borzalom volt, bízott abban, hogy az emberi természet képes tanulni, a társadalmak képesek immunissá válni a gyűlöletre, és a sötét eszmék el fognak tűnni, ha közösen elutasítják őket.
Szerinte azonban 2023. október 7-e megrendítette ezt a hitet, mert az a nap, és mindaz, ami azóta történt – az antiszemitizmus új hulláma, a gyűlölet új, már nem nyílt, de annál alattomosabb nyelve – arra emlékeztetett: „ami volt, újra történhet”, az emberi természet nem változik meg magától, és a társadalmak, ha nem vagyunk éberek, nem védőbástyái, hanem terjesztői lehetnek a gyűlöletnek.
Úgy értékelte: Izrael ma a létbiztonságáért harcol, sokan nem a védekező, hanem a támadó oldalára állnak, és ismét szembesülni kell azzal, hogy a világ gyakran nem a tényeket, hanem az előítéleteket hallja meg.
Szerinte elmúlt az az idő, amikor vakon hihettek a „soha többé” hangzatos jelszavának, most meg kell mutatniuk, hogy erősek, hogy össze tudnak fogni, és ki tudnak állni magukért. Együtt képesek vagyunk megállítani a gyűlöletet, a rasszizmust, a kirekesztést – hangoztatta.
„Ezért vagyunk itt. Hogy újra és újra elmondjuk: nem hagyjuk, nem engedjük, hogy az emlékezés elhalványuljon, nem engedjük, hogy a múlt borzalmait elfelejtsék vagy relativizálják” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy ezt a harcot az emlékezés, tudás, a tanítás, a bátorság eszközeivel és a közösség erejével vívják meg.
„A zsidó nép él, és amíg él, emlékezni és emlékeztetni fog”! – mondta Grósz Andor.
Maya Kadosh izraeli nagykövet arra emlékeztetett: Izrael állama nem csupán egy nemzet, hanem létszükséglet, ez a válasz kétezer év vándorlására. Elszántak vagyunk, hogy mindig megőrizzük a zsidó államot, hogy fenntartsuk védelmi erejét, az Izraeli Védelmi Erőket, és hogy biztosítsuk: soha többé ne kelljen zsidó gyerekeknek a halállal szembenéznie pusztán azért, mert zsidók – jelentette ki.
Ugyanakkor arra figyelmeztetett: még mindig vannak, akik a pusztulásukat akarják, nemcsak bántani akarják, hanem el akarják törölni őket, nyíltan gyűlöletet szítanak ellenük, és a túszaikat Gázában tartják.
Szerinte azonban a zsidó nép ma már nem védtelen. „Megesküdtünk, hogy soha többé, és ez az elhatározás nem törik meg” – hangoztatta.
Hozzátette: emlékezni fognak, a gyermekeiket igazságra nevelik, és megvédik az otthonukat és a jövőjüket, nem hagyják, hogy a történelmet meghamisítsák vagy elfelejtsék.
(mti)