Kevesen voltak, akik Auschwitzban megélték a szabadulást, és most már csak maroknyi túlélő van a világon – szögezte le Marian Turski zsidó-lengyel származású holokauszt-túlélő hétfőn, az auschwitz-birkenaui náci német haláltábor felszabadítása 80. évfordulóján rendezett megemlékezésen.
“Mindig csak egy kicsiny kisebbséget alkottunk, mi, akik annak idején pozitívan jutottunk át a szelektáláson” – jelentette ki a ceremóniát nyitó beszédben Marian Turski. “Egészen kevesen voltak azok, akik megélték a szabadulást. Most mindössze maroknyian maradtunk” – tette hozzá.
Figyelmeztetett arra, hogy manapság “megfigyelhető az antiszemitizmus nagy növekedése”. Bátorságot kell tanúsítani, amikor ma a Hamász palesztin terrorszervezet tagadni próbálja a 2023. október 7-i mészárlást, vagy amikor összeesküvés-elméletek azt állítják, hogy “minden rossznak a hátterében a meg nem határozott társadalmi csoportok összeesküvése áll, amely kapcsán sokszor a zsidókat emlegetik” – fogalmazott Turski.
A 98 éves Marian Turski, a Nemzetközi Oswiecimi Tanács tagja, a megemlékezésen felszólaló négy túlélő egyike volt. Tanúságot tett továbbá a 94 éves, lengyel Janina Iwanska, akit 14 évesen, az 1944-es varsói felkelés során deportáltak Auschwitzba, a 86 éves Tova Friedman, valamint a 99 éves Leon Weintraub volt auschwitzi fogoly, aki több lágert, valamint a németek által megszállt Lódz városában létesített Litzmannstadt gettót is megjárta.
Felszólalt továbbá Piotr Cywinski, az auschwitzi emlékhely igazgatója, valamint Ronald Lauder, a Zsidó Világkongresszus elnöke is, aki leszögezte: az Auschwitzból eredő tanulság nemcsak a zsidókra, hanem az egész világra vonatkozik. Hitler először a zsidókat támadta meg, de a háború befejezéséig több mint 60 millió ember hunyt el – emlékeztetett Lauder.
Az auschwitzi ceremónián több mint 50 túlélő vett részt, valamint közel 60 ország magas rangú küldöttségei. Izraelt Joáv Kis oktatási miniszter képviselte. Az auschwitzi megemlékezés előtt III. Károly a Krakkóban élő holokauszt-túlélőkkel találkozott.
A brit uralkodó hangsúlyozta, hogy az idő múlásával fogyatkoznak a túlélők, és az emlékezés felelősségének terhe egye jobban nyomja a ma élő és a még nem született nemzedékek vállát.
“Fel kell idéznünk, milyen mélyre süllyedhet az emberiség, ha a gonoszt engedik elburjánzani” – mondta III. Károly. Felidézte a túlélők tanúságtételét, a többi között az angliai magyar holokauszttúlélő, az októberben elhunyt Lily Ebert emlékét, akik “mind arra tanítottak minket, hogy becsüljük meg a szabadságunkat, szálljunk szembe az előítéletekkel, és soha maradjunk tétlenek az erőszakkal és a gyűlölettel szemben”.
A náci Németország eredetileg a lengyel foglyok számára létesítette 1940-ben az Auschwitz I. koncentrációs tábort a Harmadik Birodalomhoz csatolt lengyel területen. A birkenaui lágert két évvel később építették meg a közelében.
Az auschwitz-birkenaui tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. ukrán frontjának katonái szabadították fel. Az auschwitzi múzeum szerint a nácik mintegy 1,1 millió embert gyilkoltak meg a táborkomplexumban, főként zsidókat, de lengyeleket, romákat, szovjet hadifoglyokat és más nemzetiségűeket is. A szovjet csapatok mintegy hétezer, végsőkig legyengült embert, többségükben nőket és gyerekeket találtak a táborban.
Auschwitzba 1944. május 15-től július 8-ig – kevesebb mint két hónap alatt – csaknem 440 ezer magyarországi zsidót deportáltak. Legtöbbjüket – az auschwitzi múzeum adatai szerint 325-330 ezer embert – érkezésük után azonnal gázkamrában gyilkoltak meg, mintegy 25 ezer embert pedig a későbbi szelektálások során küldtek a halálba.
(mti)