Magyarországon ma biztonságban élhetnek a zsidó közösség tagjai, ugyanis a kormány világossá tette, hogy az antiszemitizmus minden formájával szemben zéró toleranciát érvényesít – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vasárnap a budapesti gettó felszabadításának 80. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen, a Dohány utcai zsinagógában.
Semjén Zsolt hangsúlyozta: Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb helye a zsidó emberek számára. Nem kell félnie annak, aki kipában sétál az utcán, biztonságban gyakorolhatják a vallásukat, aki pedig ellátogat Budapestre, a zsidó kultúra egyedülálló mindennapjaiba nyerhet betekintést – fogalmazott a politikus a Budapesti Zsidó Hitközség (BZSH) eseményén.
Semjén Zsolt közölte, a zsidó közösséggel összefogva a kormány mindent megtesz azért, hogy ez így is maradjon, miközben az elmúlt évtized geopolitikai eseményei nyomán Nyugat-Európában mindennapos problémává vált az iszlamista antiszemitizmus, és egyre többen támadják Izrael Államot, illetve egyesek megkérdőjelezik a létét is.
Felidézte, történelmünk egyik legnagyobb tragédiája az a kegyetlenség, amelynek a budapesti nagy gettó utcái tanúi voltak. A gettó határait 1944 novemberében jelölték ki, és több tízezer embert zsúfoltak össze a területen, akik leírhatatlan körülmények között szenvedtek. Naponta 80-120 ember vesztette életét a gettóban. Európa utolsó, egyik legnagyobb gettójának területén a felszabadításakor csaknem 3 ezer temetetlen holtest hevert, akiket tömegsírokban temettek el. Meggyilkolt honfitársaink történetei örökre velünk maradnak – fogalmazott Semjén Zsolt.
Hangsúlyozta, hogy a 2023. október 7-én, Izraelben történt terrortámadás óta több figyelmet kell fordítani az antiszemitizmus elleni fellépésre. Magyarország viszont abban a szerencsés helyzetben van, hogy a magyar állam több intézkedést meghozott az elmúlt években az antiszemitizmus elleni fellépés érdekében – mutatott rá.
Az alaptörvény a nemzet szerves részének tekinti a zsidóságot, a büntető törvénykönyv büntetni rendeli az önkényuralmi jelképek használatát, a közösség elleni uszítást, erőszakot és a kommunista és nemzetiszocialista bűnök tagadását, illetve a magyar uniós elnökség alatt a zsidó közösséggel folytatott közös munka eredményeként megjelent az antiszemitizmus elleni magyar nemzeti stratégia – sorolta. Szintén a magyar uniós elnökség sikerének nevezte, hogy 2024-ben az EU Tanácsa nyilatkozatot fogadott el a zsidó élet előmozdítása és az antiszemitizmus elleni küzdelem érdekében. Ez rámutat arra, hogy riasztóan magas az antiszemitizmus szintje az EU-ban – fűzte hozzá.
A kormány által kijelölt antiszemitizmus elleni fellépés három legfontosabb irányának nevezte az oktatást, a közéleti kommunikációt és a jogi fellépést, hozzátéve, hogy a gettó áldozatait és azokat a bátrakat, akik mentették az embereket, soha nem felejtik el, ahogyan soha nem fognak feledésbe merülni a bűnösök tettei sem.