A lengyel fővárosban megemlékezést tartottak abból az alkalomból, hogy a lengyel földalatti Honi Hadseregben harcoló cserkészek 80 évvel ezelőtt felszabadították a KL Warschau nevű varsói koncentrációs tábort, amelyben a németek a második világháború idején magyarországi zsidókat is fogva tartottak.
Aldona Machnowska-Góra varsói főpolgármester-helyettes a megemlékezésen felidézte: az 1944. augusztus 1-jén kitört, a német megszállók ellen elindított varsói felkelés elején, augusztus 5-én a felkelők 348 zsidót szabadítottak fel a KL Warschau táborból.
Piotr Sikorski történész beszédében rámutatott: a felszabadított zsidók közül többen is csatlakoztak a varsói felkeléshez, amely során sokan közülük elestek. A korábbi lágerfoglyok közül olyanok is harcoltak a lengyel felkelők oldalán, akik előtte részt vettek az 1943-as varsói gettófelkelésben, amely az üldözött zsidók legnagyobb fegyveres ellenállási akciója volt a második világháború során.
A KL Warschau koncentrációs tábort a németek 1943 júliusában alapították. A láger a varsói Gesia utcában, a volt katonai börtön területén működött, ezért a helyiek Gesiówkának nevezték el. A megszállt Lengyelország területén működő más lágerekből, valamint más európai országokból szállítottak oda zsidókat, összesen csaknem 7200 embert.
1944 júliusában a németek elkezdték a láger evakuálását. A varsói felkelés kitörése után, augusztus 5-én a Honi Hadsereg Zoska fedőnevű, cserkészekből álló alakulatának tagjai megtámadták a mintegy 80 SS-katona által őrzött Gesiówkát. Felhasználták ehhez a korábban a németektől zsákmányolt Panther (Párduc) típusú harckocsit, amely áttört a börtön kapuján, szétlőtte ennek őrtornyait. A támadás során a németek egy része elesett, mások elmenekültek. A felkelők oldalán egy katona és egy ápolónő veszítette el életét.
Az akció során megmentett 348 zsidó fogoly között 24 nő volt. Nyolcvankilenc fogoly lengyel állampolgár volt, a többi zsidó Belgiumból, Franciaországból, Görögországból, Hollandiából, Magyarországról és más európai országokból származott.
Történészek szerint a Gesiówka felszabadítása az egyik legnagyobb katonai és presztízssikernek számított a két hónapig tartó harcok után, 1944. október 2-én végül levert varsói felkelés során.
A második világháború után a Gesiówkát először a szovjet Belügyi Népbiztosság (NKVD), majd a lengyel állambiztonság (UB) működtette lágerként a német háborús foglyok, valamint a Honi Hadsereg volt katonái és a kommunistaellenes harcosok számára. Becslések szerint a háború után 1800-an haltak meg ott a láger 1956-os felszámolásáig.
(mti, Fotó: Rafal Motyl)