A Szentírás fekete-fehér szövege friss színt kapott a régészeti textíliák festékanyagainak azonosítására irányuló átfogó projektben együttműködő kutatók közös erőfeszítéseinek köszönhetően. Egy ritka, kevesebb mint két centiméteres textildarab kínálta a valaha talált legkorábbi bizonyítékot arra, hogy a pikkelyes rovarokat vörös színezékek előállítására használták.
A töredéket 2016-ban fedezték fel a Júdeai-sivatagban található „Koponyák barlangjában” az Izraeli Régiségügyi Hatóság (IAA) és a Héber Egyetem által végzett ásatások során. A kutatócsoportot Dr. Naama Sukenik, az IAA munkatársa, valamint Zohar Amar és David Iluz, a Bar-Ilan Egyetem professzorai vezették, és az Izraeli Tudományos Alapítvány támogatta.
Megállapították, hogy a 3800 éves textília egy bizonyos tölgyfán élő pikkelyes rovarból, azaz kermészből származó festéket tartalmazott, amelyet a Bibliában is előforduló „Tola’at Hashani” (skarlátféreggel) azonosítottak .
A jellegzetes skarlátvörös színt az ókori világ egyik legértékesebb és legdrágább festékanyagának tartották, és az ókori kereskedelmi dokumentumokban, köztük a Kr. e. 1425-ből származó, Mezopotámiából származó ékírásos táblákon számos említés található a kermészről, egy tölgyfáról, amely a bogarak forrása volt.
„A Bibliában a tölgyfa pikkelyes rovaraiból kivont festékanyagot „skarlátvörös” néven említik” – nyilatkozta Zohar Amar professzor a Bar-Ilan Egyetemről.
A Bibliában huszonötször fordul elő utalás a „skarlátvörös” színre. Gyakran említik a kék (Tekhelet) és a bíbor (Argaman) mellett, amelyek az ókori világ legértékesebb és legtekintélyesebb színei voltak, és fényűző ruhákkal, a Szent Sátor textíliáival kapcsolatosan is megjelentek a szövegben.
“המלבישכם שני עם עדיים”: אריג אדום צבוע ב”תולעת השני”, בן כ-3,800 שנה, התגלה במערות מדבר יהודה >>
זוהי העדות הקדומה ביותר הידועה בעולם, של אריג הצבוע אדום באמצעות כנימות. לפי מחקר חדש, הצבע של האריג הנדיר בן ה-3,800 שנה, הופק מכנימת עץ האלון, המזוהה עם “תולעת השני” המקראית. pic.twitter.com/DotrsbV4BY
— רשות העתיקות – Israel Antiquities Authority (@AntiquitiesIL) July 18, 2024
(Hetek, Fotó: Izraeli Régiségügyi Hatóság)