Izraelben az alkotmánybíróságként is működő legfelsőbb bíróság egyhangúlag kimondta kedden az ultraortodox hívők katonai szolgálatra való behívásának jogosságát a jogegyenlőség elvére hivatkozva.
Az ügyben kilenctagúra kibővített legfelsőbb jogi grémium egyhangúlag úgy határozott, hogy “az államnak nincs felhatalmazása arra, hogy elrendelje a jesiva tanulók (a vallásos felsőfokú iskolák tanulóinak) toborzásától való általános tartózkodást, és nem lehet tovább pénzt utalni azoknak a jesiváknak, melyek diákjai nem kaptak felmentést a szolgálat alól”.
“Egy nehéz háború közepette az egyenlőtlenség terhe minden eddiginél égetőbb, és a kérdés fenntartható megoldását követeli meg” – írták a bírák arra hivatkozva, hogy jelenleg a katonák életüket is feláldozzák vagy kockáztatják Izraelért, miközben az ultraortodoxok túlnyomó többsége nem viseli ezeket a közterheket.
“A legdrágább dologgal, magával az élettel kapcsolatos diszkrimináció a legsúlyosabb diszkrimináció. Az ember hajlandó életét adni hazájának biztonságáért. Ezért cserébe nem vár semmilyen hasznot. Csak azt várja el, hogy mások is úgy viselkedjenek, mint ő” – ítélkeztek a bírók a katonai közteherviselést követelő petíciókra válaszolva.
A bíróság megállapította, hogy jogi keret hiányában nem lehet tovább állami pénzt utalni azon jesiva hallgatóknak, akik nem kaptak katonai felmentést, vagy akiknek a katonai szolgálatát nem halasztották el.
A bírák határozatukban azt is megjegyezték, hogy a legfelsőbb bíróság már több mint hét évvel ezelőtt alkotmányellenesnek minősítette a jogegyenlőség súlyos és erőteljes megsértése miatt a biztonsági szolgálatról szóló törvényt, amely lehetőséget adott a jesivákban tanulóknak arra, hogy elhalasszák szolgálatukat mindaddig, amíg teljes felmentést kapnak előrehaladott életkoruk miatt.
A bíróság szerint aláássa a besorolási kötelezettség létét a kormány azon állítása, miszerint a katonai hatóságok mérlegelési jogkört kapnak arról, hogy a lakosság mely csoportjait hívják be szolgálatra, mert a bevonulási kötelezettség egyformán vonatkozik az ország állampolgáraira. A kormánynak ez a véleménye emellett ellentmond a közigazgatási hatóság azon kötelezettségének is, hogy mérlegelési jogkörét méltányosan kell gyakorolnia.
A grémium hangsúlyozta, hogy “a biztonsági intézmények sürgősen munkaerőre szorulnak”. A Fegyvertestvérek nevű szervezet, a Mozgalom a Kormányzati Minőségért és 240 magánkérelmező fordult petícióval az izraeli legfelsőbb bírósághoz a szerintük fennálló jogsérelem orvoslására. Beadványukban azt állították, hogy a kormány felhatalmazás nélkül döntött egy már érvényét vesztett rendelkezés alkalmazásáról, és a hadkötelezettségre vonatkozó rendelkezéseket az ország elsődleges alaptörvényeiben kell rögzíteni a kneszetben, s azoknak meg kell felelniük a jogegyenlőség elvének. Az ultraortodox pártok miniszterei és parlamenti képviselői támadták a legfelsőbb bíróság döntését, melyet a jobb- és baloldali pártok, valamint a petíció benyújtói egy emberként üdvözöltek.
Más hír az ultraortodoxokat érintően: Súlyos pénzbírságokkal sújtják a “kóser”, vagyis internet és SMS nélküli telefont szombaton működtető ultraortodoxokat Izraelben – jelentette a ynet hatósági információkra hivatkozva.
Az Izrael lakosságának jelenleg közel tizennégy százalékát adó ultraortodoxok, másik nevükön harediek csak egyszerű telefonokat használnak, melyekre engedélyt kaptak a “rabbik kommunikációs bizottságától”, melynek célja az okostelefonok és az internethasználat elterjedésének megakadályozása, s a felügyelet a náluk nyilvántartott telefonszámok felett. A telefonok használata szombaton tiltott, és a bizottság csak azokat a telefonszámokat regisztrálja, melyek szombati használatát pénzbírsággal sújtják.
A halacha szerint életveszély esetén meg lehet szegni a szombat tilalmát, és lehet használni a telefont, de a beszélgetés kikapcsolása, megszakítása “feleslegesnek” számít és tilos.
A polgári védelem háborús vészhelyzet idején telefonon és szombaton is felszólítja az érintett települések lakosságát a légvédelmi riadóknál, hogy keressenek óvóhelyet. Általában csak szöveges üzenetet küldenek egy applikáción, de a kóser telefonokat felhívják, mert nincsenek rajtuk ilyen programok, és szombaton nem használják őket a munkavégzés vallási tilalma miatt.
A halacha engedélyezi ezeket a hívásokat, de mivel utána nem szabad lezárni a beszélgetést, ilyen esetekben a hívás sokáig folytatódhat, és hatalmas összegekbe kerül.
A kóser telefonok szombati használata percenként 4,5 sékeles büntetésbe (mintegy négyszázötven forintba) kerül. Ezért amikor a háború miatt vagy véletlenül bekapcsolják a telefont, utána gyakran 600 sékeles (mintegy hatvanezer forintos) bírságot követelnek az ultraortodoxoktól.
A ynet beszámolója szerint több száz, sőt az egyik példa szerint akár 1400 sékeles (száznegyvenezer forintos) bírságba kerülhet, ha egy gyerek véletlenül nyomogatja szombaton a telefont, és az utóbbi hónapokban olykor a háborús riasztások is súlyosan megterhelhették a harediek pénztárcáját, noha panasz esetén ezeket utólag jóváírták.
(mti)