Új hónapot ünnepelhetünk, hiszen az előttünk álló Sábeszt már Sziván (סיון) hónapban ünnepelhetjük.
A Biblia szerint Sziván az év harmadik hónapja, és a kilencedik Tisritől számítva. A hónap neve Eszter könyvében is említve van. Asszír nyelvben “Sivany” a hónap neve, ami az “erős napsütés idejét” jelenti. A Talmudban Savi-Laba a hónap elnevezése, ami Nlhav-Lava – lángba borult lávát jelent. Mások szerint a Sziv-Zivet, ragyogófényt jelent.
Sziván csillagképe az Ikrek. Egyes magyarázatok szerint az ikertestvérek: Dávid király (születésnapja Sávuot ünnepére esik) és a Messiás, aki Dávid leszármazottja lesz (Mesiách ben Dávid). Mások szerint az ikrek a Tóra és Izrael népe, akik egyesültek, miután az Örökkévaló a zsidó népnek adta a Tórát Sávuot napján. Sziván mindig harminc napos.
Sziván hónap főbb eseményei népünk hagyományai szerint:
-Szivánban enyhült az esőzés az Özönvíz alkalmával.
-Ezékielnek próféciája volt a fáraóról
-Ebben a hónapban hunyt el Dávid király
-A rómaiak ebben a hónapban végeztek ki több, rabbi Akiva csoportjához tartozó nagy zsidó bölcset
A hónap nevével kapcsolatban érdemes még megjegyezni, hogy a Gezerben történt ásatások során előkerült egy mezőgazdasági kő luách, melyben Sziván hónap az “általános aratás” nevet viseli.
Sziván hónapban történt események népünk hagyományai szerint:
Sziván hó 1.: ezen a napon érkeztek Izrael fiai a Szináj hegy lábához.
Sziván hó 3. 4. 5.: az elkülönítés három napja (“HÁGBÁLÁ”) a Tóra-adás előtt.
Sziván hó 15. 16. 25.: ezeken a napokon nem lehet böjtölni, se “mászpedolni” (gyászbeszédet mondani), mert e napokon nagy csodák történtek a Makabeusok korában (Megillat Táánit)
Sziván hó 25.: az Ágádá leírása szerint ezen a napon végezték ki a rómaiak Rábán Simon ben Gámliélt, rabbi Jismáél ben Elisát és rabbi Chánánjá Sz’gán Há-kohánimot.
Sziván hó 27.: Chániná ben Trájdon mártírhalált halt a máglyán.