Nyolcvan éve, 1944. március 19-én szállták meg a náci Németország csapatai Magyarországot, amivel beköszöntött a XX. század legsötétebb időszaka.
A Wehrmacht vezetési törzse már 1943 szeptemberében utasítást kapott, hogy Magyarország megszállására dolgozzon ki egy hadműveleti tervet, amelynek első változata szeptember 30-án készült el. A német hírszerzés részletes információkkal rendelkezett Kállay Miklós magyar kormányfő nyugati béketapogatózásairól, ami újabb okot adott Hitlernek a megszállás előkészítésére. A terv a “Margarethe” fedőnevet kapta. Lényege az volt, hogy a német csapatok Szerbia, Horvátország, Szlovákia és a Harmadik Birodalom ausztriai területe felől a megszállás elrendelésekor benyomulnak az országba, és birtokba veszik a fontosabb objektumokat.
Hitler a megszállás egy nappal, 1944. március 18-án Klessheimbe hívta Horthyt, ahol közölte vele Magyarország megszállását. A németek március 19-én, hajnali 4 órai kezdettel megszállták az országot. Bevonulásuk után azonnal hajtóvadászatba kezdve azon politikusok és értelmiségiek (pl. újságírók) ellen, akik németellenességükről voltak ismertek. A cenzúra bevezetésével számos lap került betiltásra (pl. Népszava, Magyar Nemzet), szerkesztőiket gyakran kivégezték vagy koncentrációs táborokba vitték.
Fokozatosan szigorították a zsidóságra vonatkozó törvényeket, a Magyarországra érkező Adolf Eichmann vezetésével pedig megkezdték a zsidó kérdés végső megoldásának előkészületeit. A megszállás következményeként Magyarország megmaradt önállóságát is elvesztette, a németek korlátlanul érvényesíthették akaratukat, úgy a külpolitikában mint a magyar belügyekben. Március 19-e után fokozódott az ország kirablása is, Németország hadikölcsön címén szinte korlátozás nélkül szállította el a számára szükséges élelmiszert és nyersanyagokat.
A megszállás következtében Magyarország a háborúban ragadt, az elkövetkező egy évben szenvedve el legnagyobb veszteségeit.
1944 tavaszán 450 ezer magyarországi zsidót deportáltak, hadifogságba 570 ezren, köztük 150 ezer polgári személy került. A magyarországi légitámadásoknak közel 20 ezer fő esett áldozatul. A háború újabb területcsonkítással és a nemzeti vagyon 40 százalékának elvesztésével fejeződött be.