A jelenlegi zsinagógai év egyik különlegessége az, hogy szökőév. A zsidó hagyomány szerint minden szökőévben 13 hónap van. Ilyenkor Ádár hónapból van kettő, a ma este beköszöntött második Ádár pedig vallásilag több érdekes napot is tartogat számunkra.
Ádár a héber naptár szerint az év hatodik hónapja, ha Tisritől számítjuk, ahogy az napjainkban szokás.
Az Ádár (אדר) szó babilóniai gyökerű, akkád eredetű. Akkádul a hónap neve: Ádáru. A zsidók a hónapok nevét Babilóniából hozták. Ádáru akkádul azt jelenti: sötét, borongós.
Miért lett ez a hónap neve? A válasz egyszerű: mert ez a téli esős évszak utolsó hónapja, és ilyenkor az ég felhős, borongós. Eszerint az akkád “ádáru” szóból származik a héber Ádár név.
Egy másik magyarázat szerint az ádár, a héber “ádir” szóból származik, mert ebben a hónapba
n nagy csodák történtek Izrael népével, és “ádir” azt jelenti: nagy, hatalmas. Egy harmadik magyarázat szerint, az ádár szó a héber “hádár” szóból származik, ami szépséget jelent, ahogy bölcseink magyarázzák: “Hádár kiblu bime Achásvéros”, szépen, ünnepélyesen fogadták el a zsidók a Tórát Áchásvéros idejében, ahogy írva van: “kimu vekiblu” , “betartották és elfogadták”, vagyis betartották, amit már elfogadtak Purim idején.
A hónap csillagjegye: a halak (דגים), a midrás szerint azért, mert az esőzések miatt, ebben a hónapban különösen szaporodnak a halak. Egy másik magyarázat egy remezt, utalást talál Josuá ben Nunra, ugyanis Mózes halála után, Zájin Ádárkor (Ádár hónap 7-én), ő lett a nép vezetője, és az ő nevében a nun (נ), héberül “halat” jelent. Bölcseink szerint ezért lett a hónap szimbóluma a hal. A chaszidikus irodalomban úgy magyarázzák, hogy azért a hal a hónap szimbóluma, mert Mózes, Ádár hónap hetedikén született és hunyt el, és ha összeadjuk a héber dág szó betűit, hetes számot kapunk (ד+ג).
Ádár hónap hetedikén ezért is tartanak a zsidó közösségek minden évben Zájin Ádár halvacsorákat világszerte.
Ádár hónapja említtetik Eszter könyvében, Ezra könyvében és az apokrif irodalomban.
A hónap legjellegzetesebb napja Purim(פורים), amely Ádár hó 14-re esik, ebben a polgári évben március 24-re. Ezen az ünnepen a perzsa uralom alatt élő zsidó közösség megmenekülésére emlékeznek, jelmezekbe öltözünk, minden zsidó közösséget a vidámság, és az öröm járja be. Purim napján kétszer felolvassák a megilát, vagyis Eszter könyvét. Az ünnep előtt kötelező jótékony célokra adakozni legalább annyit, amennyiből két szegény család tud ételt venni az ünnepi ebédre.