A Hamász terrorszervezet által közel három hónapja elkövetett Fekete Szombat, az övezetbe elhurcolt túszok, és a mindezek után rögtön elkezdődött háború miatt az izraeliek körében jelentősen megnőtt a szorongásos esetek, és a mentális zavarok száma, és nem csak a közvetlenül érintett családok körében. A több mint 1200 áldozatot követelő Szimchát Tóra-i mészárlások után kezdődött háború 75. napján 130-ra nőtt a szárazföldi offenzívában megölt izraeli katonák száma, emellett a terroristák által elhurcolt, és az övezetben fogvatartott túszok száma 121.
A Haifai egyetem tanulmánya szerint a háború által közvetlenül érintettek körébe nem tartozó lakosság mintegy 60%-ánál súlyos akut stresszzavar (ASD) jelentkezett, ami a poszttraumás stressz (PTSD) kialakulásának kockázatát jelenti – írja az ujkelet.live.
“Az ASD-ben szenvedők magas aránya a jelenlegi háború következtében magasabb, mint az Izrael történetében jegyzett bármely más esemény, és háború idején,” – idézi a Ynett hírportál Dr. Szvetlana Bazilianszkit, a tanulmány szerzőjét.
A kutatást Bazilianszki irányítása mellett a Haifai Egyetem szociális-munka szakának munkatársai készítették azt vizsgálva, hogy azon harmadik körben érintett izraeliek esetén, akik nem élték át közvetlenül a traumatikus eseményeket, mennyire gyakori az akut stresszzavar, és milyen lehetséges indikátorok figyelmeztetnek a betegségre.
A kutatók utaltak arra, hogy az úgynevezett ASD érzelmi, és mentális zavart a traumatikus eseményeknek való közvetlen kitettség okozza, mint például egy esemény szemtanúja, fizikai sérülés, vagy tulajdonuk megrongálása. Emellett, a traumatikus eseménynek való közvetett kitettséget a médián keresztül történő tapasztalat is okozhatja.
A rendellenesség az eseményt követő három napon vagy egy hónapon belül jelentkezik, szorongást, félelmet, depressziót, és traumatikus események ismétlődő átélését – visszaemlékezéseket vagy rémálmokat okoz. Az érzelmi szorongás csökkentése érdekében az érintett személy védekezésképpen megpróbálja elkerülni az esemény felidézését, illetve kerüli a helyszínt, ahol az megtörtént. Emellett, olyan fiziológiai reakciók is jelentkeznek, mint a megnövekedett pulzusszám, és a stresszhormonok fokozott felszabadulása.
A tanulmány szerint mindezen tényezők jelentős nehézségekhez vezetnek a mindennapi rutinban, ilymódon sok izraeli szorul majd érzelmi és pszichológiai kezelésre.
A kutatás megállapította, hogy a résztvevők 60 százaléka szenved akut stresszbetegségben, ami a szakértők szerint szokatlanul magas szám, figyelembe véve, hogy a tanulmány olyan népességet vizsgál, amely nem volt közvetlenül kitéve a háború borzalmainak.
A kutatók továbbá hangsúlyozták, hogy “világszerte a háborús övezetekben, vagy katasztrófa sújtotta területeken élő lakosságot vizsgálva végezett tanulmányok egyike esetén sem értek el ilyen magas arányt az érintettek harmadik körében,” hozzátéve, hogy arra számítanak miszerint “a közeljövőben a lakosság nagyon magas százaléka szorul majd érzelmi és gyógyszeres kezelésre, ami jelentős terhet róhat az ország mentális egészségügyi rendszerére.”
A tanulmányt kiegészítik az Izraeli Öngyilkossági Kutatóközpont legfrissebb adatai, miszerint a poszttraumás stresszzavar aránya megduplázódott, azaz az októberi mészárlás előtti 16 százalékról 30 százalékra emelkedett. Emellett, a depresszió és a szorongás aránya is drámaian megnőtt, megközelítve a 45 százalékos arányt.