Közeledünk Mózes első könyvének végéhez, Mikéc (מִקֵּץ) hetiszakaszát olvassuk. A szakasz elnevezésének jelentése: “idő-periódus végén”.
Két év plusz börtönbüntetést kapott József az Örökkévalótól, mert szabadulását embertől, a főpohárnoktól remélte, aki megfeledkezett róla.
Ez idő alatt történt, hogy a fáraó álmot látott, hét kövér és hét sovány tehénről; hét kövér és ugyanannyi sovány kalászról. Az udvar tudósai nem tudták megfejteni az álmokat, a főpohárnok talán nem is jóindulatból, hanem a király kegyének reményében ajánlotta Józsefet, mint álomfejtőt. Mindenesetre a legjobb pillanatban, hiszen komoly feladatot kellett megoldani. Megmosdatták, új ruhába öltöztették az ifjút. 70 lépcső vezetett a királyhoz a legenda szerint, ki mennyi nyelvet ismert, annyi lépcsőfokot tehetett meg. József mind a 70 lépcsőt megjárta.
Az álom rejtélyét is megoldotta: 7 bő termésű esztendőt 7 szűk esztendő követi, amelyre fel kell készülni. Megoldást is javasolt, raktárak, magtárházak építését. A rendkívüli állapotra való felkészülést, a védelem megszervezését a fáraó Józsefre bízta, és alkirállyá nevezte ki.
Feleségül Osznátot adják hozzá, aki a monda szerint Lea lányának, Dívának Sekemtől származó gyermeke volt. Az éhség Kánaánt is elérte, Jákob fiait Egyiptomba küldte élelemért, csak Benjámint, Ráchel másik fiát tartotta maga mellett. A testvérek megbánták, amit Józseffel tettek, Egyiptom országába 10 különböző kapun léptek be, hátha rálelnek testvérükre. Ez volt az alapja József vádjának, hogy kémkedéssel gyanúsítsa fivéreit. Benjámin hiányolta, mert kíváncsi volt, mit éreznek legfiatalabb testvérük iránt, vajon megvédik-e öccsüket bátyjaik. Ennek kiderítését szolgálja a próbák sorozata, mely elé József fivéreit állította.