Az ünnepi sátor kellékei

A péntek este beköszöntő Szukot (סֻכּוֹת) a három zarándok-ünnepünk egyike, melynek mezőgazdasági vonatkozása is van. A betakarítás ünnepe. Sátorban lakunk, étkezünk, ha lehet, alszunk az ünnep hét napján.

Felmerül a kérdés, vajon, ha egy textillel burkoljuk az erkély korlátot, akkor a Szuka (a sátor) érvényes?
A halacha azt diktálja, hogy ha a sátor pólusai, oszlopai három Tefach (24 cm) távra vannak leszúrva a talajba, akkor érvényes a Szuka.

A „Lavud” Szabály:
Az ennek az oka,hogy ha kisebb táv van az oszlopok közt, azt úgy tekintik,mintha össze lennének kötve, vagyis nincs köztük tér, és ez akkor tehát a három Tefach távnál nem nagyobb és érvényes. Ezt a Talmudban „Lavudnak” (egységesnek) hívják.

Az erkély korlát Szabálya:
Erről a fenti esetről így ír Maran Harav Ovadia Joszef Slit”a : “Az erkély, amit fém oszlopok zárnak körbe,mint egy kerítés, de a táv a rácsok közt nem nagyobb 3 Tefachnál, és e fölé teszik a Szechach-ot, a tetőt, akkor ez a Szukah érvényes. De kizárólag akkor, ha nincs befedve a balkon. Ha az ég van felette és nem a következő emelet erkélye.”

Textil burkolat az erkélyrácson :
A sátor akkor is érvényes, ha textilt tekernek a rácsra. Noha tudjuk, hogy a szimplán textil fal nem érvényes,de ha a fém rácsot burkolja, akkor elfogadható.
Az a magasság, amit a kerítésnek el kell érni?
A Misna a Maszechet Szukka-ban elmagyarázza, hogy a sátor falának tíz Tefach (azaz 80 cm) magasnak kell lennie.
A sátordíszeket régente mind a családok körében, mind a zsinagógáknál, a zsidó vallási, oktatási és szociális intézményeknél ünnep után félretették, s így évről-évre felhasználták. Mivel azonban ezek többnyire színes papírból, kartonból, csonthéjas gyümölcsből készültek, csak a legritkább esetben őrződtek meg az utókor vagy a gyűjtők számára. A belső-ázsiai (üzbég, türkmén, perzsa) zsidók körében sajátos (gyakorta zsidó jelképeket tartalmazó) szőnyegekkel „bélelték” ki az ünnepi sátrat. Nálunk a zsinagógai kárpitokat helyezték el a sátor falán.

Az ünnepi csokor fonatja a datolyapálma (a luláv) leveleiből készül, s helyenként azt is megőrzik évről-évre, így a szebb példányok bekerülhetnek a zsidó múzeumokba, vagy egyes judaika magángyűjteményekbe. A méztartó is az ünnep tartozéka, hiszen a zsidó újesztendő (ros hasaná) első napjától a szukkot ünnep végéig az ünnepi kalácsot (a barcheszt) só helyett mézbe mártjuk, majd így szólunk: saná tová umtuká — legyen jó és édes esztendő. Maga a méztartó üvegből, porcelánból (magyar vidéken cserépből) készül, zsidó jellegét eldönteni azonban elég nehéz, mert csak a legritkábban írták rá héberül: dvás, vagyis méz.
A legfontosabb és a gyűjtők számára kétségtelenül legértékesebb szukkoti kellék a gyakran ezüstből készített etrog-tartó. A többnyire fekvő, ritkábban álló, ovális dobozba kócot szokás helyezni, s abba ültetik az értékes izraeli gyümölcsöt, nehogy a bibéje vagy a héja megsérüljön, s így vallásilag alkalmatlanná váljon. A doboz egy bonbonierhez hasonlít, éppen ezért — ha nincs rajta zsidó jelkép vagy felirat — nehéz eldönteni, valóban etrog-tartót látunk-e. Általában az lehet perdöntő, hogy a cukordoboz felső része kisebb, mint az alsó, nehogy a bonbonok kihulljanak belőle. Etrog-tartó tetején, díszítésként gyümölcs- vagy virágmintát szokás elhelyezni, esetleg szecessziós levelek-ágak futják körül a dobozt. Kókuszból is készítettek etrog-tartót, ezüst lábazattal és díszítményekkel.

Minimum Szélesség és Hosszúság:
A minumum szélesség és hosszúság hétszer jhét Tefách, azaz 56 cm (plusz 1, azaz 57 cm x 57 cm). A Chazon Is szerint 70 x 70 cm.

A Négy Fajta Növény Szukotkor:
A Lulav vétele:

szukkel

Szukot idején a Hazan vezetésével a Sachrisz ima során az összekötött Lulav (pálma ág), a Hadasszim (mirtusz ág) és Aravot (fűzfa ág) felvétele következik. Előtte elmondjuk az áldást: “Baruch Ata Ado-sem Elokeinu Melech Ha’Olam Aser Kidesanu Bemicvotav Vecivanu Al Netilat Lulav” (s az első napon egy “Sehechejanu” áldás is kell ide), majd felveszünk egy citrust, azaz Etrog-ot s összefogjuk a Lulav-val. Integetnünk kell velük a négy irányba, és fel és le és kifelé és befelé, ahogy szokásos.

Lulav vétele nincs Sábeszkor:
Nem rázható a Három Fajta növény,mert Mukceh (kizárt) és ezért a HoSa’anot ima és a körmenet is kimarad.

Ha otthon Imádkozunk:
Rabbénu Joszef Haim zt”l írja, hogy aki nem megy templomba, az otthon egy szék körül járjon, melyre elhelyez egy Humást.

Fiatalok megtanítása a Luláv Micvára:
A Gemara szerint az apáknak meg kell tanítani a Luláv rázására a gyerekeiket. Maran Harav Ovadia Joszef Slit”a szerint, ha van mód rá,jobb saját Lulávot venni a gyereknek, hogy ne kelljen kimaradnia a Luláv-vivő körmenetből,amikor az apa épp viszi a magáét.

Az oltott Eszrog:
Ma köztudottan a legtöbb Eszrog oltva van. Minden közösség mást tekint „nem-oltottnak”. Régebben a jeruzsálemi szefárd közösségek az Eszrogot egy Arab faluban vették, úgy gondolva, hogy ott nem oltják be őket. Maran Slit”a az egyiptomi rabbinikus bíróság elnökeként gyönyörű eszrogot kapott Izraelből, amikor a határle volt zárva, s ez csodaszámba ment.  Később, 70 éve kb. Jemenből hoztak bevándorlók elültetni eszrogot, amelyek nem beoltottak. Ma már ez nem drága és nagyon szép.

2023, szept, 26