Új évbe léptünk, az elmúlt napokban megünnepeltük Ros Hasanát, ám az őszi ünnepek sora máris folytatódik. Tisri hónap harmadik napján, azaz hétfőn tartjuk Gedáljá böjtjét (צוֹם גְּדַלְיָּה). Ekkor Gedáljá ben Achikam (גדליה בן אחיקם) meggyilkolásának emlékére böjtölünk.
“És volt a hetedik hónapban, eljött Jismaél, Netanja, Elisámá fiának fia,…és tíz ember ő vele, Gedaljáhúhoz, Achikám fiához Micpában. És fölkelt Jismaél, Netanja fia meg a tíz ember, a kik vele voltak és karddal leütötték Gedaljáhút, és megölte őt, a kit Bábel királya az ország fölé rendelt.”
Gedáljá ben Achikam volt az a férfiú, kit a jeruzsálemi Szentély – a Salamon építtette első Szentély – pusztulása után a Júdában maradt lakosság fölé Nebukadonozor babilóniai uralkodó helytartóvá kinevezett. Ő a békesség híve volt, próbálta menteni a még menthetőt, de a lázadáspártiak, a Babilónia elleni lázadók a királyi családból származó Jismáél vezetésével megölték Gedálját és fellázadtak. Ezek után a babilóniaiak véres megtorlása következett, a maradék függetlenség utolsó látszata is szertefoszlott hosszú-hosszú évtizedekig. Júda maradék lakosságát fogságba hurcolták, egy része pedig Egyiptomba menekült a babilóniai megtorlás elől. A hagyomány szerint Jeremiás próféta is itt lelte halálát.
Zakariás próféta ezt a böjtöt a ‘hetetedik böjtnek’ nevezi, mivel Tisri hónapra esik, az pedig a hetedik hónap Nisszántól számítva.
A böjt ezúttal hétfőn reggel 4:52-től, este 19:15-ig tart.
“…szabad az egész előző éjjelen, egész hajnalhasadtáig enni.” – áll a Kicur Sulchan Aruchban. Innentől kezdve már tilos az étel és az ital fogyasztása. “Szabad a test mosása és kenése, a cipő felvétele, a házastársak érintkezése.”
A böjt alól természetesen felmentést kapnak a várandós és szoptatós nők, valamint a betegek is, még ha nincsenek is veszélyben. A kiskorúaknak – bár nem kell böjtölniük – de ha már megértik a gyász jelentőségét, akkor a böjtre való szoktatás végett csak kenyeret és vizet (a legegyszerűbb eledeleket) szabad adni, hogy a közösséggel együtt gyászoljanak.
Mint minden böjtre, erre is fennáll: “Izrael egész gyülekezetének, hogy közös szenvedés, csapás idején – mely ne jöjjön ránk többé! – böjtöljön és imádkozzék… ám ha az idő nem alkalmas bőjtre, pl.üldözöttek, kiknek nem szabad böjtölniök, hogy meg ne gyengítsék erejüket, vállalják magukra, hogy ennyi meg ennyi napot böjtölnek, a miután majd megmenekültek, akkor olybá számít nékik, mintha most böjtöltek volna.”
E böjtre mondták bölcseink:
“A tanulság az, hogy az igaz emberek halála olyan (szomorú esemény) mint a Szentély felégetése.”