Izrael megnövekedett, 9,5 millióra nőtt lakossággal vágott neki az 5783-as évnek – írja az mti.
Egy év alatt 187 ezerrel lettek többen, közel 60 ezren vándoroltak be az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „hazatérési törvény” alapján 93 országból, ezzel két évtizedes rekord született.
Izrael lakossága 2024 végére várhatóan eléri a tízmilliót. Jelenleg a zsidók aránya a teljes népesség mintegy 74 százaléka, 7 millió 69 ezer fő, s az arab nemzetiség létszáma mintegy 2 millió 26 ezer, vagyis a lakosság 21 százalékát jelenti. A fennmaradó 5 százalék nem arab nemzetiségű keresztény, vagy más vallású állampolgár.
A tavalyi zsidó újév óta Izrael lakossága mintegy 187 ezer fővel gyarapodott, megközelítőleg 177 ezer gyermek született, és 51 ezer ember halt meg. A várható élettartam a férfiaknál 80,5, a nőknél pedig 84,6 év. Csaknem 60 ezren vándoroltak be az egy zsidó nagyszülőt megkövetelő „hazatérési törvény” alapján 93 országból – s ezzel két évtizedes rekord született. Az új év beköszöntének idején az egész világon megközelítőleg 15,3 millió zsidó él a Zsidó Ügynökség (Szochnut) adatai szerint, amely Sergio Della Pergola demográfus, a Jeruzsálemi Héber Egyetem kutatójának tanulmányára alapul.
Az elmúlt évben az izraeli átlagháztartás nettó pénzügyi jövedelme havi 16 559 sékel volt (mintegy kétmillió forint), s optimizmusra ad okot, hogy augusztusban a foglalkoztatási ráta az elmúlt négy év legmagasabb szintjére emelkedett. Az izraeli háztartások 64,6 százaléka rendelkezett saját lakással, az ország lakói teljes kiadásuk negyedét költik átlagosan lakhatásra.
Az összes kiadás 19,3 százaléka ment el közlekedésre és kommunikációra-hírközlésre, 17,6 százaléka pedig élelmiszerre. Az izraeliek 89,3 százaléka elégedett az életével, de ez az arány nemzetiségenként eltérő: 91,5 százalék a zsidóknál, és 79,7 százalék az araboknál. Ugyanakkor csak 66,8 százalék elégedett az anyagi helyzetével, és 25,9 százalék azt jelentette, hogy nehezen tudja fedezni háztartása havi kiadásait.
A 20 évesnél idősebb zsidók 45,3 százaléka világiként, 33,1 százaléka hagyományőrzőként, 10,7 százaléka vallásosként, és 10,5 százaléka ultraortodoxként határozta meg magát.