Ezen a héten elkezdjük olvasni Mózes V. könyvét. A könyv első hetiszakasza, a könyv elnevezése is egyben Dvárim, askenáz kiejtéssel Dvárim (דְּבָרִים), askenáz kiejtéssel Dövórim. Jelentése: Szavak.
Nevezik az ötödik könyvet Misné Tórának, a Tan megismétlésének, mert Mózes szózatában a negyven év minden fontos történéseit, tanításait felidézi. A történészek szerint ez a könyv i.e. 621-ben Josijáhu király uralkodása alatt került elő. A fiatal király az elődei által szégyenletesen elhanyagolt Templomot rendbe kívánta hozni, megtisztítva a fizikai és szellemi mocsoktól. A fal egy mélyedésében tekercset találtak, az elveszettnek hitt Ötödik Könyvet. A meghatódott uralkodó elrendelte a Devárim rendszeres felolvasását.
A tartalom személyes visszaemlékezés, számadás. Ezért stílusa emelkedett, költői. Egyes eseményeket pl. a kémek történetét megmagyarázza, pontosabban értelmezi annál, ahogyan az a negyedik könyvben történésszerűen volt leírva.
Ez a szidra a “látomás” szombatján kerül felolvasásra, amely megelőzi az egyik legnagyobb gyásznapunkat, Ab hó 9.-ét, héberül Tisó beávot. A “látomás” szó Jesája próféta Háftórájának kezdő szava, héberül cházon.
Tisó Beáv ebben az évben augusztus 6-án este köszönt be, vele együtt a 25 órás böjttel. A templomból eltávolítjuk a díszeket, a földön ülünk. Szombaton este Jeremiás Siralmait olvassuk hagyományos dallamra. Másnap délelőtt imaszíjak és tálit nélkül mondjuk a reggeli imát. Tórát is olvasnak három személynek. (Mózes 5, 4-25-40.) Bőr cipőt nem hordunk, Kinotot, szomorú énekeket olvasunk. Mindkét Szentély ezen a napon pusztult el. Gyászolunk.