Izraeli régészek a világ egyik legrégebbi mecsetjét találták meg a Negev-sivatagban. A mecsetet az iszlám terjedésének korai szakaszában, a hetedik században építhették, írta a Times of Israel.
Az imatermet Rahat városában fedezték fel a régészek azon a területen, ahová hamarosan egy új városrészt építenek ki. A helyszín körülbelül két kilométerre van egy másik, szintén 7. századi mecsettől, amelyet 2019-ben végeztek ásatást.
„A mecsetünket azt teszi egyedülállóvá, hogy nagy számban vannak 7. századi kerámiák a helyszínen, így ez a világ egyik legkorábbi mecsete” – mondta Elena Kogan-Zehavi régész, az Izraeli Antikvitás Hatóság egyik ásatási igazgatója.
Az iszlám vallás 610 körül alakult, és ugyan az arabok 636-ban meghódították a Szentföldet, az iszlám csak a 9. században vált uralkodó vallássá.
Kogan-Zehavi szerint kulcsfontosságúak ezek a kis vidéki mecsetek, hiszen segítenek annak megértésében, hogyan terjedt a korai iszlám a bizánci kor végén. Mint mondta, érdekes kép kezd kialakulni a kutatókban arról, hogy hogyan telepedtek meg a félnomád népként érkező arabok, az állandó településekkel és egyházi épületekkel is bíró bizánci keresztények mellé.
Nyitott kérdéseik azért még vannak, egyelőre nem világos, hogy egy itteni keresztény közösség tért át az iszlámra, vagy az arabok egyszerűen benépesítettek egy szinte kihalt települést.