A jeruzsálemi óvárosban végzett régészeti kutatások során a városfal hiányzó szakaszát tárták fel, amelyről a régészek azt gondolják, hogy az első Szentély idejéből származik. Úgy tűnik, hogy a feltárt falmaradványok a vaskorban épültek, és Jeruzsálem keleti védelmére használták.
A ynet beszámolója szerint a feltárt szakasz annak a falnak a része, amellyel a babiloni seregek az első Szentély megsemmisítésének előestéjén, i.e. 586-ban találkoztak. Izraelben vasárnap lesz a Tisá BöÁv alkalmával tartott nemzeti gyásznap a jeruzsálemi Szentély megsemmisítése miatt, éppen ezért fontos felfedezés a mostani.
A feltárást Dr. Filip Vukosavović, az Ókori Jeruzsálemi Kutatóközpont, valamint Joe Uziel és Ortal Chalaf, az Izraeli Régiségügyi Hatóság munkatársai irányítják. Szerintük korábbi, most feltárt városfal megvédte Jeruzsálemet számos támadástól Júda királyainak uralkodása alatt, egészen a babilóniaiak megérkezéséig, akiknek sikerült áttörniük és meghódítaniuk a várost.
Úgy tűnik, hogy a hiányzó szakasz két másik szakaszhoz kapcsolódik, amelyeket korábban a keleti lejtőn tártak fel.
A fal közelében a régészek egy kőből készült babiloni bélyegzőpecsétet is találtak, amely egy figurát ábrázol, ahogy a két babiloni isten, Marduk és Nabu szimbólumai előtt áll. Nem messze onnan találtak egy bullát is, egy agyagból készült bélyegzőpecsét lenyomatot, amely a judea „Tsafan” nevet viseli.