A BZSH Külkereskedelmi Technikuma (korábbi nevén: külker gimi) a koronavírus-helyzet miatt már huzamosabb ideje digitális tanrendben működik, de a rendkívüli időszak pozitív fejleményeket is hozott: kiderült, hogy a digitális eszközök révén csökkenthető a lemorzsolódás és rövidülhet a képzési idő.
– Az iskolának jelenleg 678 tanulója van, a dolgozók száma oktatókkal és ügyviteli munkatársakkal együtt 87 fő. Abban az időszakban, amikor a teljes iskolát átállítottuk digitális tanrendre, a koronavírusos megbetegedések aránya mintegy tíz százalékos volt, elsősorban a tanárok lettek fertőzöttek, de a vírus szerencsére nem okozott komolyabb, súlyosabb megbetegedéseket. A fertőzött diákok esetében is enyhe tünetekről hallottunk, szóval azt mondhatom, hogy eddig megúsztuk. Az elmúlt napokban több kollégánk is részt vett a kormány által a középiskolai pedagógusoknak ajánlott tesztelésen, eddig mindegyikük negatív volt. A járvánnyal kapcsolatban szeretném kiemelni az Operatív Törzs munkáját és nekünk nyújtott segítségét, mert minket szeptember óta folyamatosan ellátnak tisztítószerekkel, a védekezéshez szükséges eszközökkel, lázmérőkkel. Nagyon köszönjük nekik, hiszen a segítségüknek és támogatásuknak nagy szerepe van abban, hogy eddig sikeresen tudtunk védekezni – mondta Salusinszky András igazgató.
– Mik a digitális oktatás legfőbb tapasztalatai a külker technikumban?
– Azt a járvány előtt is tudtuk, hogy ha van egy digitális felület, amit az esetleges hiányzók szükség esetén igénybe tudnak venni, akkor az egy kiváló lehetőség az ismeretek átadására és megszerzésére. Hiszen nálunk – ahol már érettségizett emberek tanulnak és közülük sokan munka mellett – komoly problémát okoz a hiányzások miatti lemorzsolódás, aminek egyik legfőbb oka, hogy vannak olyan tanulók, akiknek az idejébe a munka mellett nem fér bele a tanulás. Sok mindent megteszünk azért, hogy ezek a tanulók ne essenek ki a képzésből, s mivel ebben a digitális eszközök nagyon fontosnak bizonyultak, a tanulóinknak online felületeken nyújtott támogatást meg is fogjuk tartani. Kísérletezünk az esti képzésben azzal a módszerrel is, hogy csökkentjük az óraszámokat és e-learning (internetes távoktatás) modulokat építünk be a képzésbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az esti tagozaton tanulók számára – akik hetente több alkalommal délután fél öttől este nyolcig tartó oktatáson vesznek részt – lehetővé tennénk, hogy e-learning modullal váltsanak ki legalább heti egy alkalmat. Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésen teszteljük ezt az új rendszert, és az eddigi tapasztalatok nagyon jók, remekül halad a csoport. Ezen fellelkesülve most, még a pandémiás időszak alatt indítunk egy keresztféléves logisztikai technikus képzést, amire huszonöten jelentkeztek. Összességében tehát optimista vagyok, mert a digitális eszközök révén a lemorzsolódást csökkenthetjük és rövidíthetjük a képzési időt.
– A nappali tagozaton tanulók esetében mik a tapasztalatok?
– Náluk úgy érzékeltem, hogy nehezebben veszik a digitális oktatást. Ennek az lehet az oka, hogy 18 és 25 év közötti fiatalokról beszélünk, akik viszonylag frissen érettségiztek, azaz megszokták a hagyományos iskolai képzést és a kontakt-órák révén hozzászoktak egyfajta tanulási ritmushoz. Sokan közülük elmagányosodnak, hiszen digitálisan nehezebb tartani a lelket a másikban, itt nem mondhatja az ember a diáknak, hogy gyere, ülj le mellém, elmagyarázom neked az anyagot. Sok tanulótól kaptam e-mailt arról, hogy alig várják, hogy visszakerülhessenek az iskolába, mert már nagyon hiányzik nekik a közösség.