Holnap este beköszönt az 5781-es zsinagógai új esztendő, vidámság és öröm tölti majd be lelkünket.
A zsidó Újév lényege a megtérés, a Tsuvá (תשובה). Ilyenkor aki egész évben nem jár zsinagógába, -vírusmentes időszakban- még az is elmegy, hogy meghallgassa a sófár hangját, és számba vegye az elmúlt év eseményeit. Bölcseink szerint a megtérés két részből áll: egyrészt a múltban elkövetett rossz megtagadása, másrészt az az ünnepélyes fogadalom, hogy a jövőben jobb leszek, mint voltam. A talmudi bölcsek szerint Ros Hásánákor az égi bíróságon három nagy könyvet nyitnak meg. Az egyikbe az igazak iratnak be, hosszú és jó életre. A másodikba azok, akik ennek épp az ellenkezői. Végül a harmadikba a közepesek kerülnek, akiket se ide, se oda nem lehet besorolni. Ezekkel Jom Kippurig vár az égi bíróság és ha érdemesnek találtatnak arra, hogy elfogadják megtérésüket, akkor beíratnak ők is a jók, az igazak könyvébe.
A boldogságot, és örömet hozó Ros Hasana ünnepnapjait követően már azonnal készülhetünk egyik legnagyobb gyászünnepünkre Jom Kippurra, hiszen Ros Hásáná és az Engesztelés napja közötti időszakban esedékes a 10 bűnbánó nap. Ennek szombatja, amely Jom Kippurt megelőzi a megtérés szombatja (שָׁבַת תשובה). Nevét Hosea próféta háftárájából nyerte “Térj meg ó Izráel az Örökkévalóhoz, a te Istenedhez, mert elbotlottál a te bűnödben…”
Ez az időszak komoly, de nem szomorú. Az egyén, a közösség, a világ sorsáról döntenek, de ott a remény: az Örökkévaló megbocsájt és döntése, ha megbánásunk őszinte, kedvező lesz.
Mózes szavai is e gondolatot sugallják:” Vájélech Moshe” – elment Mózes azzal a tudattal, hogy Izrael megbánja bűneit, az Örökkévaló megbocsájt és “Am Jiszroél Cháj”, a zsidó nép megmarad, élni fog, Mózes végrendelete szerint folytatja életét.
Holnap, és az elkövetkezendő napokban tehát vigadjunk, ünnepeljünk, spirituálisan töltődjünk fel szeretetteink körében, hogy mindez kitartson az előttünk álló gyásznapok idejére is!