Készülhetünk ismét Ros Hódesre, hiszen csütörtökön új hónap köszönt be, nevezetesen Kiszlév (כסלו), amely a zsinagógai év harmadik hónapja Tisri-től, és a kilencedik Niszán-tól számítva.
Újholdja a naptár szerint csak vasárnapra, hétfőre, keddre, szerdára, csütörtökre és péntekre eshet.
Régi időkben, amikor az Újholdat megbízott figyelők jelentései alapján szabták meg, a jeruzsálemi “Bét Din” küldöttek útján tájékoztatta a közösségeket, hogy melyik nap lett megszentelve Újhold napjának, és e szerint számították ki, hogy mely napra esik a hónap 25-e, azaz Hanuka első napja és az első gyertyagyújtás.
A hónap csillagképe a Nyilas (“keshet”) és szivárványt is jelent, ahogy írva van Ezékiel próféta első könyvében, miután Kiszlév az “esős évszak”, és a szivárvány, mint köztudott, az eső után látható az égen.
Kiszlév 29 vagy 30 napos hónap. A neve babilóniai eredetű: “kiszleimo”. Más kommentátorok azt állítják, hogy a kiszlév szó a kiszleh szóból ered, amely reményt és biztonságot jelent, mivel e hónapban esőt várunk, és az ó-asszír ékírásban esőfelhők a hónap neve. Mások úgy gondolják, hogy a név eredete “kaszla”, amely sarat, iszapot és agyagot jelent.
A Talmud szerint, ha Kiszlév Újhold napja elmúlt és még nem esett eső, a Bét Din böjtnapot rendelt el. Napjainkban ilyen esetben zsoltárokat és egy különleges imát mondanak a Siratófalnál és a zsinagógákban.
A hónap eseményei a régi korokban:
– Kiszlév 3-án bálványt állítottak a görögök a Bét Hamikdásban, amit a hasmóneusok győzelme után leromboltak és e nap ünnepnap lett.
– Kiszlév 7-én halt meg Heródes és ünnepet hirdettek.
– Kiszlév 10-én született Ruben, Jákob első fia.
– Kiszlév 15-én (i.sz. 500-ban) lezáródott a babilóniai Talmud szerkesztése.
– Kiszlév 15-én elhunyt Rabbi Jehuda Hánászi, a Misna összeállítója és szerkesztője.
– Kiszlév 24-én kezdődött az isteni szolgálat a Bét Hámikdásban, Chágáj próféta idejében.
– Kiszlév 25-én történt a Hanuka csodája.