Napra pontosan ma 70 éve vált hivatalossá az izraeli zászló.
A lobogót eredetileg a cionista mozgalom részére tervezték 1891-ben. Kialakítása a táleszt idézi, amely kék csíkos fehér szövetből készül. Közepén a hatágú csillag a Magen David (Dávid pajzsa), amelyet gyakran – tévesen – Dávid-csillagnak neveznek.
Theodore Herzl már 1886-ban megjelent, azóta az egész világon ismertté vált A zsidó állam című könyvében arról ír, hogy milyen nagy szerepe lehet egy zászlónak egy nép/nemzet identitásának kialakításában. A zsidó ország megálmodója fehér színűnek képzete el a zászlót, melyet 7 ezüst csillag díszít. A fehér szín az új életet jelképezi, mely Erec Izraelben valósul meg a zsidó nép számára. A hét csillag pedig a napi hét órás munkát szimbolizálja (amit a leendő államban megvalósítandó munkaidőnek tartott).
Az első Cionista Világkongresszuson, melyet 1897-ben rendeztek meg, Herzl megosztotta a lobogóról alkotott elképzeléseit a világ minden országából érkezett küldöttekkel. David Wolffshon személyében azonban ellenfélre talált. Wolffshon mást javasolt. Úgy gondolta, hogy a táliszt kéne hangsúlyozni az ezüstcsillagok helyett. A Kongresszus résztvevői ezen álláspontot támogatták. Így született meg a ma is jól ismert zászló. Fehér alapon két kék színű sáv és középen kék Dávid-csillag.