“
Az Élet Menete egyszerre hirdeti az összetartozást és emlékeztet a holokauszt áldozataira” – mondta Latorcai Csaba a nemzetközi szervezet harmincéves történetét bemutató kiállítás megnyitóján csütörtökön Budapesten, a Dohány utcai zsinagóga sírkertjében.
A Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára kiemelte: részt venni az Élet menete programjain “egyet jelent az egymás iránti szolidaritás, a párbeszéd, a türelem és a főhajtás kifejezésével.” “Határozott kiállás amellett, hogy a ma élő nemzedékek nem hagyják feledésbe merülni azokat a szörnyűségeket, amelyek a koncentrációs táborokban zsidó honfitársaikkal megtörténtek”.
Latorcai Csaba hangsúlyozta: a holokauszt nemcsak a magyar zsidóság, de az egész magyar társadalom történelmének egyik legnagyobb tragédiája, amelynek emlékét ébren kell tartani, hogy “a jövő nemzedékei a múlt ismeretében ne követhessék el ugyanazokat a szörnyűségeket, amelyek egyszer már megtörténtek”.
Az emlékezet ápolásával, a vészkorszak hiteles, kiegyensúlyozott bemutatásával közelebb juthatunk a célhoz: jóvá tenni azt, ami megtörtént – tette hozzá a helyettes államtitkár.
E folyamatban megkerülhetetlennek nevezte az oktatást, hogy a mai fiatalok lássák és érzékeljék, milyen okok vezettek vészkorszakhoz.
Ezt a célt szolgálja továbbá a Terror Háza Múzeum létrehozása, valamint a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja április 16-án, amelynek keretében évről-évre diákok ezrei emlékeznek az áldozatokra.
Az államtitkár beszédének végén közölte: nem tartják meg a Horthy-emlékmisét január 27-én.
Úgy fogalmazott: “jóllehet, több mint húsz esztendeje január végén és február elején Horthy Miklósért szentmisét mutatnak be”, most, a “holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából ez a hagyomány megszakad”.
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerdán fordult levélben Lezsák Sándorhoz, az Országgyűlés alelnökéhez amiatt, hogy a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége a holokauszt emléknapján szentmise keretében emlékezik Horthy Miklósra, és ez szerinte “minden magyar áldozat emlékének megtiprása”.
Aharon Tamir, az Élet menete nemzetközi szervezet igazgatója ismertette: a 64 darabból álló fotókiállítás Lengyelországból érkezett Budapestre, ahol két és fél év alatt két és fél millió ember látta már.
Hangsúlyozta: minden fénykép arra a küldetésre emlékeztet, amely mellett 30 éve elkötelezte magát a szervezet.
Kitért arra: a magyarországi Élet menete az egyik legfontosabb és legaktívabb szereplője a nemzetközi mozgalomnak. Nagy szükség van a munkájukra, arra, hogy felhívják az emberek figyelmét arra, hova vezet a gyűlölet, hiszen “sajnos az antiszemita mozgalmak és megnyilvánulások még mindig jelen vannak a térségben” – tette hozzá Aharon Tamir.
dr.Frölich Róbert országos főrabbi arra figyelmeztetett: a vészkorszak, az a huszonöt esztendő, amely a numerus clausustól Magyarország felszabadulásáig tartott, “nem csak zsidó ügy”. Auschwitz a legnagyobb zsidó temető, de nem csak zsidó temető, hiszen a haláltáborban nem csak zsidók voltak.
A vészkorszak tehát nem zsidó ügy, hanem “minden tisztességes magyar ember ügye”, mert nincs olyan magyar család, amelyik ne gyászolna valakit, aki a vészkorszak alatt vesztette életét.
A főrabbi úgy fogalmazott: “szüleink és nagyszüleink példát mutattak, hogy kell jó magyar állampolgárként élni ebben az országban”. Kitaszították és elvitték őket, és “mi megyünk utánuk”, “keressük, nézzük őket”. “Követjük az ő zsidóságukat, amit talán rég odahagytak”, de ami miatt meggyilkolták őket.
“Nekünk, akik a holokauszt után születtünk”, folytatni kell, amit ők elkezdtek: zsidóként élni ebben az országban. Ez a mi küldetésünk” – hangsúlyozta az országos főrabbi.