A Nemzeti Örökség Intézete tervei szerint a Salgótarjáni utcai zsidó temető a felújítási munkálatokat követően világörökségi színhellyé válhat a jövőben. Azt szeretnék elérni, hogy legalább annyian látogassák majd, mint a prágai zsidó temetőt.
A Budapesti Zsidó Hitközség temetője 2016-ban a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) vagyonkezelésébe került, az intézet célja, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként a temető világörökségi színhellyé váljon és a felújítás után legalább annyian látogassák, mint a prágai zsidó temetőt. A zsidó temetők rekonstrukciójára idén 500 millió forintot szán a kormány. A Salgótarjáni utcai zsidó temetőben jelenleg felújítási munkálatok zajlanak. A temetőt a Nemzeti Örökség Intézete által szervezett ingyenes idegenvezetéssel, a tematikus útvonalak mentén tekinthetik meg az érdeklődők.
Radnainé Fogarasi Katalin, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója az intézet által, a zsidóság politikai és polgári emancipációjáról szóló törvény 150. évfordulójára szervezett rendezvényen elmondta, a Salgótarjáni úti zsidó temető jövője szempontjából 2016 korszakváltást jelentett, a terület vagyonkezelésének átvételével ugyanis azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy a folyamatos rekonstrukció eredményeként világörökségi színhellyé váljon a temető.
Haraszti György, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem tanára előadásában arról beszélt, hogy a Salgótarjáni úti zsidó temető arról a fejlődésről, illetve igazodásról tanúskodik, amelyen a zsidóság is átment az emancipációs törvényt követően. Példaként említette, hogy a temetőben az ortodox zsidó hagyományokkal szakító, inkább a kor keresztény szokásait követő kripták, timpanonok is megtalálhatók.
Latorcai Csaba társadalmi és örökségvédelmi ügyekért, valamint kiemelt kulturális beruházásokért felelős helyettes államtitkár pedig arra emlékeztetett, hogy a kabinet olyan zsinagógarekonstrukciós programot hirdetett, amely nemcsak a hazai, hanem a határon túli területekre is kiterjed.
Ugyanilyen értékmentést szolgál a zsidó temetők kormányzati támogatásból megvalósuló rekonstrukciója is, amely nemcsak szakrális, hanem örökségvédelmi szempontból is fontos vállalkozás – mondta, közölve, hogy idén erre a célra 500 millió forintot szán a kormány, az emancipációs törvény évfordulójára emlékező rendezvényekre pedig 50 millió forintot kapnak a zsidó szervezetek.