Aki igazán nyitott szemmel közlekedik az sok érdekességet felfedezhet az egykori budapesti gettó utcáin, ahol a múlt a mai napig visszaköszön. Bizonyára mindenki ismeri a régi híres épületeket, a gettó egykori kapuinak, belépési pontjainak helyét, valamint azokat a házakat, épületegyütteseket, amelyek ezer szállal kapcsolódnak a zsidósághoz. Többek között a Budapesti Zsidó Hitközségnek, illetve a Mazsihisznek is otthont adó Síp utcai épület is itt található.
Természetesen a hetedik kerületben ma is nagy zsidó élet van, ám akadnak olyan helyek, jelenségek amelyek első látásra furcsának tűnhetnek.
Ilyen lehet példának okáért a Wesselényi utcában található az ázsiai konyha világába repítő Buddha Mini étterem, ahol thai wokban készült keleti ízeket kóstolhatnak a betérő vendégek. Ami elsőre nem tűnhet fel, hogy a gyorsétterem bejáratánál mezüze (vagy másképpen mezuza) van az ajtófélfára szögelve, mely azt jelzi, hogy oda vallásos zsidókat is szeretettel várnak. De mégis hogyan? Az teljesen bizonyos, hogy az étterem nem kóser, miképpen az is, hogy két wok serpenyőben éppúgy sütnek akár kóser módon is elkészíthető húsokat, mint a nem kósernek számítókat.
Radnóti Zoltán főrabbit, a Rabbiság vezetőjét kérdeztük, hogy szerinte mindezek tudatában mégis mit jelenthet, hogy mezüzét szögeltek az étterem bejáratához?
“A mezuza és a kóserság két, egymástól független tórai parancsolat. Hasonlóképpen, mint a széder este vagy a jom kipuri böjt is.
Azaz minden zsidó emberre mindegyik parancsolat (micva) vonatkozik, és ha az egyiket nem tartja be, ez nem azt jelenti, hogy a másiktól már ezzel fel is van mentve.
A bzsh.hu honlap kérdésére utánanéztem a mellékelt boltnak és kiderült, hogy a tulajdonosa izraeli zsidó, azaz kötelezve van lakásának minden ajtajára, és a tulajdonában lévő – általa is használt – minden épület ajtajára mezuzát tenni.
A mezuza jelenléte nem jelenti azt, hogy a lakás vagy az étterem kóser, hanem csupán annyit, hogy a tulajdonosa hagyományőrző zsidó.
Természetesen ez a micva a vallásos és kósert evő zsidó embereket nem téveszti meg, hiszen ők nem a mezuzát keresik, hanem a “hekser”-t, azaz a “kósersági igazolás”-t, ami általában ki van rakva – jól látható helyre, illetve a feliratot az éttermen, hogy: “kóser”
Természetesen elegáns volna kiírni magyarul és héberül is az étteremre, hogy ez az étterem “nem kóser”. Ám az izraeli tulajdonost nem lehet számon kérni, hogy egy tórai parancsolatot teljesít. Éppen ellenkezőleg, bíztatok mindenkit arra, hogy lakásának és szobáinak az ajtajára rakjon mezuzát, és ez a spirituális kapcsolódás mindenképpen segíteni fogja őt abban, hogy a zsidóság hagyományait lépésről lépésre megismerje és betartsa.” – mondta weblapunknak Radnóti Zoltán főrabbi.
Végezetül idéznénk Mózes ötödik könyvéből Dövórimból (דְּבָרִים):
“וּכְתַבְתָּם עַל מְזוּזוֹת בֵּיתֶךָ וּבִשְׁעָרֶיךָ“
“…és írd őket házad ajtófélfáira és kapuidba”