Beköszöntött Niszán (ניסן) hónapja, mely a zsidó naptár első hónapja a Bibliai (Niszántól kezdődő) hónapok tekintetében, és a hetedik hónap a hagyományos Tisritől kezdődő hónapok számolásában.
Niszán teljes hónap, mindig 30 napból áll, és általában márciusra vagy áprilisra esik. Csillagképe a bárány, kos. Ebben a hónapban kost áldoztak a Bét Hámikdás, a Jeruzsálemi Szentély idejében, amelyet “korbán pészáchnak” (קרבן פסח), pészáchi áldozatnak neveztek.
A babilóniai fogságból Izraelbe visszatért zsidók, Ezra és Nechemjá idejében “fogadták örökbe” a Niszán elnevezést, miután a hónap neve asszír/akkád nyelven: “niszánu”.
A Niszán név a Bibliában, az Eszter Könyvében és a Nechemjá Könyvében fordul elő, de egyes apokrifokban is megtalálható.
A Talmud szerint Niszánban teremtette az Örökkévaló a világot, és népünk ősatyái is ebben a hónapban születtek.
Niszán első napja a királyok újéve. Izrael királyai Niszántól kezdve számolták királyságuk éveit. Niszán az ünnepek újéve is, mert Pészách ünnepe a zarándok-ünnepek közül az első.
A második Jeruzsálemi Szentély idején a Szánhedrin futárokat küldött az ország távoli helyeire, és a szomszédos országokba, ahol akkor már léteztek zsidó települések, hogy tudósítsák a közösségeket, mikor lesz Peszách (פסח) ünnepe. Így ennek alapján ki lehetett számolni, mikor lesz a többi ünnep is.
Niszán idején rügyeznek továbbá a fák, és aki a természet újjáéledését látja, áldást kell mondania, amely az imakönyvekben található. A tradíció szerint Niszán tizenötödikétől kezdődik Izraelben az aratás időszaka, és Niszán hónap 16.-a az Ómerszámlálás kezdő napja is. A Jeruzsálemi Templom idejében az Ómer az árpa-áldozat volt, és erre az áldozatra emlékezve is mondjuk az imákat.
Bölcseink szerint a “végső megváltás” szintén Niszán hónapban lesz.