A Zsidó Tanulás Világnapja – melynek idei témája a ”Kép-telenség” – hetedik alkalommal kerül megrendezésre vasárnap a Bálint Házban.
Adin Steinsaltz rabbi, 2010. november 7-re fejezte be hatalmas munkáját. Elkészült a Talmud fordításával és az ehhez kapcsolódó magyarázatokkal. Munkája egyben a küldetése is, hogy a zsidó emberek visszatérjenek a talmudi szövegek tanulásához. Azóta évről évre a zsidó közösségek mindenhol a Földön csatlakoznak a Global Day of Jewish Learning eseményéhez.
November 20-án azoknak kedveznek a VI. kerületben, akik nem szeretnek éjszakázni. A Global Day of Jewish Learningen idén a faragott képek tilalma indítja meg fantáziákat. Lesznek szövegek, megannyi kérdés, előadók, gondolatkeltők, értelmezők és értelmezések. Lehet majd Tórát forgatni és lehet kép-midrást készíteni. Szó lesz tilalomról és engedélyről, képről és szóról, bálványról és Istenről és sok minden másról is.
Akik jelen lesznek: Balázs Gábor eszmetörténész, Bársony Ágnes zenetörténész, Darvas István rabbi, Don Tamás kurátor, György Péter esztéta, Kósa Gergely festőművész, Raj Ferenc rabbi, Deborah Lipstadt, történész, Karsai László történész, Dr. Magyar György ügyvéd, és Darányi András a Holokauszt Múzeum volt igazgatója.
A program:
15:00 – 15:45
Balázs Gábor, eszmetörténész
Blaszfémia vagy művészi szabadság?
A hagyományos vallások egybehangzóan tiltották az istengyalázást, azaz a blaszfémiát. Gyakran úgy tűnik, hogy a nyugati társadalmakban e vallások helyét átvette az embert istenítő humanizmus, melynek szent kódexe az emberi jogok egyre bővülő jegyzéke. Ebből az következhet, hogy az emberi szabadság vált a megkérdőjelezhetetlenül legszentebb értékké, és például a művészi szabadság is korlátozhatatlan. Az előadás azt fogja vizsgálni, hogy maradtak-e a modern társadalmakban (például napjaink zsidó közösségeiben) olyan szigetei a “szentségnek”, amelyeknek a megsértése ma is a blaszfémia vádját vonhatja maga után.
Raj Ferenc, rabbi
“A bibliai bálványoktól a modern kori idolokig:”
A bálvány az egy elcsépelt, kiöregedett szó, de az idol az nem. Hogyan jutottunk el a bálványoktól az idolokig, és mi az üzenet a modern kor embere számára?
16:00 – 16:45
Bársony Ágnes, szerkesztő
Zene és zsidóság
Mendelssohn, Mahler, Schönberg
Az előadás a bibliai örökség, a diaszpórában évezredeken át megőrzött vallási hagyományok zenei vonatkozásai mellett foglalkozik a keleti és a szefárd, a haszid, a jiddis és az izraeli zenével is. A fő témája azonban a zsidóság és az emberiség egyetemes zenei kultúrájának a viszonya a klasszikus muzsikától a romantikusokon át huszadik század modern zenéjéig. Milyen volt a viszonya a zsidó származású zeneszerzőknek és muzsikusoknak ehhez a kultúrához? Milyen szerepet játszott a zsidóságuk ¬– és sok esetben az asszimilálódásra való törekvésük – a munkásságukban, és milyen hatást gyakoroltak az egyetemes zenei kultúra fejlődésére? A előadás foglalkozik azzal is, hogy miként viszonyultak hozzájuk a nem-zsidók, hogyan hatott minderre az elmúlt évszázadok antiszemitizmusa, és milyen tragikus következményekkel járt a zsidóság zenei életére is a fasizmus és a holokauszt.
Darvas István, rabbi
Hagyomány és popkultúra
Kulcsszavak: Chanukah song, May the Schwartz (Force) be with you, a Gólem és a Terminátor, Piszkos (?) tizenkettő, Dirty Dancing és még…
17:00 – 17:45
György Péter, esztéta
A transznacionális média és az eltűnt provincia
A média éppolyan megkerülhetetlen, mint amilyen hatástalan is, de mégsem mondhatjuk, hogy ártatlan és főképp, hogy ártalmatlan lenne. A kérdés az, hogy élhetünk együtt egy olyan intézménnyel, amely fölött semmiféle uralmunk sincs.
Don Tamás, kurátor
Enyészpontok
Budapest sajnos bővelkedik olyan helyszínekben, amelyek 1944-45-ben a nyilas hatalomátvétel és a német megszállás tragikus színtereiként szolgáltak. A projekt előkészítése során majdnem húsz olyan helyszínt sikerült összegyűjteni, ahol megrázó események történtek. A kiállítás kurátoraként hat kortárs képzőművészt, illetve csoportot kértem fel, hogy válasszanak egyet az összegyűjtött történelmi események közül, és azok helyszínén készítsenek egy „alternatív emlékművet”. Az Enyészpontok egyik legfőbb célja, hogy a galéria/múzeumtérből – és a szűk szakmai diskurzusból – kilépve mutassa be a magyar holokauszt-történet fontos, de kevésbé ismert budapesti helyszíneit, az egymástól távol eső, mégis összeköthető városi terek történeteit.
18:15 – 19:15
Hallgatni vétek, tagadni bűn – Deborah Lipstadt, történész New Yorkból, Karsai László, történész és Dr. Magyar György, ügyvéd beszélgetnek a Zsidó Filmfesztivál Tagadás című filmje apropóján a holocaust-tagadásról jogi, történelmi és persze emberi szempontból, moderál Darányi András, a Holokauszt Múzeum volt igazgatója
Workshop a nap folyamán
15:00 és 17:00 között nézz meg egy igazi Tóra tekercseit! Segítőink megmutatják neked milyen is ez az ősi számunkra oly fontos írás közelről.
16:00 és 18:00 között Kósa Gergely, festőművésszel Kép midrás készíthető