A holokauszt alatt több mint 1200 zsidó életét megmentő Oskar Schindler gyárából múzeumot alakítanának ki. Az elhagyatott gyárépületének múzeummá avanzsálása azonban több akadályba is ütközik. Egyrészről hiányzik a kezdeményezéshez szükséges anyagi forrás, másrészről a csehek még mindig ambivalens érzésekkel gondolnak a náci párthoz csatlakozó férfi életútjára.
Ma már semmi sem emlékeztet bennünket az egykori hőstettre, melynek során a dúsgazdag vezető megmentette a gyárában dolgozó zsidók életét. Az ablakok kitörve, bent mindent hulladék borít, a gerendákon madarak fészkelnek, a szél pedig könyörtelenül süvít a repedések között. A csehországi Brnenec településen gazdátlanul árválkodó gyárépület a második világháború utolsó éveiben ezerkétszáz zsidó ember megmentésének volt szemtanúja.
A náci pártnak is kémkedő Schindler a II. világháború ideje alatt Lengyelországban, Krakkóban tevékenykedett, kezdetben egy zománcozó üzemben, melyet később lőszergyárrá alakítottak át. Lőszer azonban nem sok készült. A férfi a helyi, krakkói gettóban lakó zsidókat alkalmazta, idővel aztán kapcsolatai révén sikerült elérnie, hogy a neki dolgozó zsidóknak ne kelljen munka végeztével a gettóba visszatérniük, hanem maradhatnak a munkahelyükön kialakított pihenőhelyeken. Schindler vagyonokat költött a krakkói zsidók étkeztetésére, ha betegek voltak, gyógyíttatta őket. Mikor azonban a háború vége felé a szovjet csapatok elérték Lengyelországot, a krakkói gettót is áthelyezték, és Schindler gyárát az akkori Szudétavidék Brünnlitz településére költöztették. Ma ez a település a csehországi Brnenec. Ekkor készültek az elhíresült listák, melynek során Schindler ezerkétszáz zsidó ember életét mentette meg.
Jaroslav Novak, cseh író hosszú ideje próbálta megszerezni az épület tulajdonjogát, a vezetésével nemrégiben megalakult, Schindler nevét viselő és emlékét őrző alapítvány tervei szerint múzeummá alakítanák át a lepusztult gyárépületet, mely egészen 2009-ig textilgyárként üzemelt, többek között az IKEA-nak is szállítottak innen. A Novak által vezetett alapítvány most az Európai Unióhoz és nemzetközi zsidó szervezetekhez fordult, hogy kellő anyagi forrást tudjanak az emlékközpont létrehozásához összeszedni.
Novak szerint a csehországi gyár is megérdemli, hogy a lengyel példa alapján múzeummá alakítsák át. Az akadályok azonban nem pusztán anyagi természetűek. Schindler ugyanis bár csehszlovák állampolgár volt, aki a Szudétavidéken élt, a náciknak kémkedett, majd csatlakozott is a náci párthoz. A Hollywoodban forgatott filmig igen kevés cseh lakos hallott a férfi hőstetteiről, még ma is úgy emlékeznek rá, mint hírhedt nőcsábász, akinek alkohol és szerencsejáték problémái voltak. Az egykori szülőházának mai tulajdonosa pl. nem hajlandó a házat emlékhellyé átadni, a házzal szemközti parkban emelt emlékművet pedig nem sokkal az avatása után megrongálták.
Tomas Kraus, a Csehországban élő zsidó közösségek szövetségének igazgatója szerint Schindler valóban követett el háborús bűnöket, ám később hőssé vált életmentő tevékenységei során. Nem volt egyedül – teszi hozzá Kraus, csak ő lett a leghíresebb. Kraus szerint helyénvaló az egykori gyárépületet múzeummá és emlékközponttá alakítani.