Bemutatták a Kárpát-medencei zsinagógákat bemutató, Zsinagógák népe című dokumentumfilmet kedd este az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A díszbemutatóra a vasárnap kezdődő Zsidó Kulturális Fesztivál előzetes eseményeként került sor.
A bemutató előtt Szabó Mihály, a film rendező-operatőre elmondta, hogy Klein Rudolffal, a film építész szakértőjével együtt mintegy negyven helyen forgattak, körbejárva a teljes történelmi Magyarországot.
Heisler András, Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke köszöntőjében kiemelte: a zsinagóga a zsidó szellemi és közösségi élet alapja. Az építészeti megoldások azonban soha nem öncélúan keletkeztek, hanem mindig pontosan követték a közösségi élet változásait.
A kicsiny imaszobákat akkor váltották fel a díszes, nagy zsinagógák, amikor a 19. században az emancipálódó zsidóság egyre nagyobb szerepet vállalt Magyarország közéletében. Ennek a “fejlődésnek az anakronizmusa a holokausztot követő valóság, amikor a 80 százalékban elpusztított közösség már nem képes megtölteni saját zsinagógáit”. – fogalmazott.
A Zsidó Kulturális Fesztivál önmagában ezen az anakronizmuson nem tud segíteni, mégis egy “virtuális téglát képez a zsidó szellemi és kulturális élet falában” – mondta Heisler András.
A Mazsihisz elnöke szólt arról is, hogy a Zsinagógák népe nem kizárólag a kövek egyszerű bemutatásából áll. A filmből ugyanis következtetni lehet az egykor volt lakók szokásaira, a zsinagógákban rendetlenkedő gyermekek zsivajára, a lopva a karzatra néző serdülők tekintetére, a rabbik szigorára vagy eleganciájára, és ettől váltak ezek az épületek élettel teli térré, “az emlékek és a felejtés helyszínévé”.
A zsidó közösség XXI. századi helyzetéről szólva Heisler András hangsúlyozta: “óvodáinkkal, iskoláinkkal, egyetemünkkel, kulturális tereinkkel és helyrehozott zsinagógáinkkal bizonyítjuk, hogy a magyar zsidóság él, itt él, és itt akar élni”.
Klein Rudolf a filmvetítés előtt arról beszélt, hogy a dualizmus korától az I. világháborúig tartó korszak nemcsak Magyarország, hanem a magyarországi zsidóság szempontjából is rendkívüli időszak volt. A zsidókat szokták azzal vádolni, hogy bezárkóznak, hogy csak maguknak élnek. De a filmben bemutatott, ekkor épített zsinagógák is bizonyítják, hogy ez nincs mindig így. A zsidóság csak akkor zárkózik be, amikor erre kényszerítik – mondta.
“A magyar zsinagógák korabeli szemszögből modern építőanyagai, formai liberalizmusuk, magyarságuk is nyitottságot, a reform és a jobbá tétel szándékát és rendkívüli optimizmust, bizakodást sugall” – fogalmazott Klein Rudolf.
Ilan Mor, Izrael állam budapesti nagykövete köszöntőjében kiemelte, hogy a zsidóságnak a zsinagóga soha nem csak azt a helyet jelentette, ahol imádkoznak, hanem közösségi teret is. Ezt jelzi a héber “gyülekezés háza” elnevezés is. Ezért minden egyes zsinagóga egy konkrét közösség életét mutatja egy konkrét időben és térben.
(mti)