A világban bizonyára akad jó néhány, az országban elvétve, Budapesten pedig csak egyetlen helyen, Dél-Pesten áll hölgy a körzet élén. Kerényi Zsuzsát férje, a rendkívül agilis Kerényi András halála után, februárban választotta meg elnökének a kollektíva. Kézenfekvő volt a döntés, hiszen 41 éves, példásan jó házasságuk alatt mindent együtt csináltak, minden döntésben kikérték egymás véleményét.
Így amióta 12 éve élére álltak az újjáalakuló templomkörzetnek, és barátságossá, szerethetővé tették Pesterzsébet egyik félreeső helyén kapott imatermüket, a kis zsinagóga, a „zsini” töltötte ki életük jelentős részét.
A körzet nem népes, de területileg hatalmas részeket fog át. Alapvetően Pesterzsébet, Csepel és Soroksár tartozik hozzájuk, de vannak tagjaik Kispestről és Dunaharasztiból is. Kerényi András vonzalma Dél-Pest iránt érthető volt, hiszen vallásos csepeli családban nevelkedett. Édesapja betonárugyártó kisiparos volt, aki annak idején elkészítette az erzsébeti nagy zsinagóga padlózatát.
A zsinagógát a hatvanas években eladták a Műcsarnok Vállalatnak. Ez abban az időben történt, amikor szép templomainkból raktárak, kiállítótermek, vívótermek lettek. Az erzsébeti nagy zsinagóga utolsó rabbija és kántora egyébként Kardos Péter főrabbi volt. Képe ott van a délpesti körzeti imatermének kicsiny múzeumában.
Kerényi Zsuzsa újlipótvárosi családjának emlékei a Hegedűs Gyula utcai, vagy ismertebb nevén a Csáky-zsinagógához kötődnek. Nagyszőlősről származó anyai nagypapája elöljáró volt, amikor a legendás Benoschofsky Imre főrabbi működött a „Csákyban”. A Kerényi házaspárt 41 évvel ezelőtt ugyanott Dér főrabbi adta össze.
Az elnök asszony nehéz örökséget vett át. Személyes tragédiája mellett elhagyta a közösséget a hétéve ott szolgáló, rendkívül karizmatikus, tehetséges és szép jövő előtt álló rabbihelyettesük, Fináli Gábor.
A fiatalember nagyon népszerű volt. Tanításaira rendszeresen zsúfolásig megtelt az imaterem. Volt olyan nagy ünnep, amelyet az erzsébeti meg a soroksári művelődési házban kellett megtartani, akkora volt az érdeklődés (és András is annyit szervezkedett). Fináli Gábor előtt öt évig a ma már újpesti rabbi, Szerdócz Ervin volt a dél-pesti körzet rabbihelyettese. Most pályázat útján a szintén fiatal Schwarcz Péter nyerte el a tisztséget. Rájuk maradt a nagy projekt, a csepeli zsinagóga felépítése és felavatása.
Egyelőre még nem kezdődött el a 220–240 millió forintos beruházás, de Németh Szilárd, a városrész korábbi polgármestere, most parlamenti képviselő és Borbély Lénárd jelenlegi polgármester ígéretet tettek, hogy elkezdik és befejezik a templom felépítését. Mindez hatalmas feladatokat, óriási kihívásokat jelent. De Kerényi Zsuzsa élvezi a közösség bizalmát, és olyan társak segítik, mint a Budai házaspár, különösen a rendkívül agilis és ambiciózus Budai Juli, valamint a Krizsák házaspár, Ferenc és Karola.
Most, hogy már nincs mellette a férje, és átvette tisztét a körzet élén, tapasztalja, hány helyen kellett Andrásnak helytállnia. Csepelen például minden hónap első keddjén összejön a lelkészi kör. De Erzsébeten és most már
Soroksáron is alakulnak az egyházközi kapcsolatok. Kerényi András jó alapokat hagyott Zsuzsa számára. Örömmel fogadják, segítik, támogatják, egyébként a nagybeteg Kerényit a halála előtt Csepel díszpolgárává avatták, és eljöttek a lakásukra átadni a magas megbecsülést. Ez magasra emeli a mércét Zsuzsa előtt is. Túl ezen, ott van számára a kötelező közéleti szereplés a zsidó szervezetekben, az újjáalakult Mazsihiszben és a BZSH-ban.
Otthon pedig a szerető család veszi körül. Egy házban lakik Judit lányával, Tamás vejével és öt és fél éves unokájával, Lilivel. Csak hát András hiányzik neki és nekik, de nagyon.
Még friss a fájdalom, a tragédia, az őket ért csapás. Amikor erről beszélünk, elfordul, összegyűri zsebkendőjét.
(Molát Ferenc – Új Élet)