“Futballmágusok és labdazsonglőrök itthon és a nagyvilágban” címmel nyílt kiállítás a magyar-zsidó, illetve zsidó-magyar labdarúgókról és edzőkről csütörtökön, a Bálna Budapest kulturális központban.
Az augusztus 16-ig megtekinthető, interaktív tárlat az MTK Budapest és a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület együttműködésében, a Miniszterelnökség támogatásával jött létre.
A megnyitón Kirschner Péter, a Mazsike elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás olyan zsidó embereknek állít emléket, akik egykor az elit futballt képviselték, és ugyanúgy vitték a magyar labdarúgás hírét a világban, mint később Puskás Ferenc.
Deutsch Tamás, az MTK elnöke köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy a magyar válogatott már 15 évvel az Aranycsapat Wembley-ben aratott győzelme előtt ezüstérmet nyert a labdarúgó-világbajnokságon.
“A magyar labdarúgás sikerei és hagyományai elképzelhetetlenek lennének magyar-zsidó, zsidó-magyar honfitársaink fantasztikus hozzájárulása nélkül” – tette hozzá az elnök, aki büszkén említette meg, hogy Jonathan Wilson Futballforradalmak című könyvében a Dunai Iskola, s annak magyar ága önálló fejezetet képvisel.
Az interaktív tárlaton 11 játékos – köztük minden idők legsikeresebb magyar trénere, Guttmann Béla, valamint a többek között az Internél is játszó, majd edzősködő Weisz Árpád –, továbbá egy edző, a Real Madridot első bajnoki címére vezető Hertzka Lipót alakja elevenedik meg. Deutsch Tamás szerint azonban még ennél jónéhányszor több sportoló és edző neve is elférne a dicsőségtáblán.
“Van mire büszkének lennünk, mert a magyarországi polgárosult zsidóság az MTK sikereit is megalapozta. De van miért szégyenkeznünk is, mert szívszorító az a gyűlölet, az az embertelenség, amely pillanatok alatt pusztította el évtizedek közös, megfeszített munkáját.” – fogalmazott a kék-fehér klub elnöke, utalva arra, hogy a magyar-zsidó sportemberek sikereit kegyetlen erőszakkal roppantották meg a náci és a kommunista diktatúrák.
“Kiállításunk méltó emléket állít a vészkorszakban meghurcolt és meggyilkolt sportolóknak, edzőknek, sportvezetőknek” – jelentette ki beszéde végén Deutsch Tamás, aki szerint “csak akkor állíthatjuk helyre a futballmágusok és labdazsonglőrök országát, ha a kiállításon bemutatott értékrendet adjuk át a fiataloknak”.
A tárlat létrejöttében jelentős szerepet vállaló Deák Andrea, a Mazsike ügyvezetője azt mondta:
“Magyarország az 1867-es kiegyezéstől egy fantasztikus félévszázadot tudhat magáénak, s a kiállítás most egy olyan területre hívja fel a figyelmet, amelynek történelmi vonatkozásairól keveset beszélünk, ez pedig a magyar labdarúgás kialakulása és fejlődése”.
Emlékeztetett arra, hogy Guttmann Béláék olyan korban sajátították el tudományukat, amikor a kedvező kultúrpolitika és sportpolitika mindent megtett annak érdekében, hogy a szabadidő- és a versenysport méltó módon induljon el, és rövid időn belül nemzetközi szintre jusson.
“Amikor irigykedve nézzük a mai elit futballt, vegyük számba, hány magyar focista és szakember tette le napjaink nemzetközi labdarúgásában kimagasló eredményeket elérő klubjai sikereinek alapjait” – fogalmazott a Mazsike ügyvezetője, aki szerint ezen emberek emléke eddig gyakorlatilag teljesen feledésbe merült.
Az interaktív tárlaton 11 játékos alakja elevenedik meg, külön érdekesség, hogy mind más csapatot képviselnek:
Fischer Lajos (VAC) – Szendrő Oszkár (BTC), Sternberg László (Újpest), Kertész II Vilmos (MTK), Guttmann Béla (Hakoah Wien), Blum Zoltán (FTC), Braun József (Brooklyn Wanderers), Molnár György (New York Giants), Nikolsburger Rezső (Makkabi Brno), Eisenhoffer József (Kispest), Weisz Árpád (Törekvés)
(mti)