A Nemzetközi Holokauszt Emlékezési Szövetség (IHRA), amelynek márciustól egy éven át Magyarország látja el a soros elnökségét, Budapesten és Debrecenben tartja idei két közgyűlését – jelentette be Takács Szabolcs, az IHRA magyar elnöke, az IHRA-elnökségért felelős miniszteri biztos Debrecenben.
A Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára a felújított Pásti utcai ortodox zsinagógában kiemelte: a magyar elnökség idején szeretnék elérni, hogy növekedjen az IHRA súlya, láthatósága, és csökkenjen az antiszemitizmus, az idegengyűlölet, a gyűlöletbeszéd.
Takács Szabolcs annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a magyar társadalom többsége elítéli az idegengyűlöletet, a rasszizmus minden formáját.
Az államtitkár a holokausztot a magyar történelem egyik legfájóbb epizódjának, a nemzet tragédiájának nevezte. Közölte, a magyar kormány számtalan bizonyítékát adta annak, hogy minden módon harcolni kell az antiszemitizmus ellen, emlékeztetett a zéró tolerancia elvére ebben a kérdésben, s kiemelte: “Magyarországon senki sem élhet félelemben azért, mert valamelyik vallási közösség tagja”.
Ugyanakkor – mint mondta – az antiszemitizmus jelensége Európa számos országában fellelhető, ezért a magyar elnökséget szeretnék arra is felhasználni, hogy szakértői konferenciákon vitassák meg a terjedő antiszemitizmus problémáját.
Takács Szabolcs szerint mindenfajta idegengyűlölettel szemben az oktatás lehet a hiteles eszköz, ezért lépéseket tesznek annak érdekében, hogy Magyarországon is hangsúlyosabban jelenjen meg a holokauszt témaköre az oktatásban, s az IHRA oktatási irányelveit jobban megjelenítsék a magyar tanárképzésben.
“A magyar elnökség idején napirendre tűzik a roma genocídium feldolgozását, a roma közösségek jelenlegi helyzetét az IHRA-tagállamokban, s napirenden van a jelenleg 31 tagállamot, nyolc megfigyelő országot és hét nemzetközi szervezetet tömörítő szövetség Ukrajnával való bővítésének kérdése” – mondta az IHRA magyar elnöke.
Latorcai Csaba kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkár arról beszélt, hogy nem elég üldözni az antiszemitizmust, hanem – utalt a holokauszt-túlélőkről szóló fotókiállítás megrongálására – minden eszközzel fel kell lépni “az olyan visszataszító cselekedetekkel szemben”, mint amilyen húsvétkor történt Budapesten, ugyanakkor kijelentette: “Magyarország nem antiszemita ország, büszkék vagyunk sokszínű kultúránkra, amelybe a zsidó kultúra is beletartozik.”
Latorcai emlékeztetett arra, hogy a magyar kormány uniós forrásokkal is segítette a debreceni Kápolnási utcai és a Pásti utcai zsinagóga felújítását. További 15 zsinagóga felújítása várható az országban, köztük van a hajdúböszörményi és a berettyóújfalui, a temetőrekonstrukciós program keretében pedig 1500 zsidó temetőt újítanak fel – tette hozzá.
A helyettes államtitkár szerint ezzel a zsidó vallási zarándokturizmus térképére is felkerül Magyarország, s több ezer zsidó zarándok várható majd az Amerikai Egyesült Államokból és Izraelből, ami lelki megújulást is hozhat az országnak.
Papp László polgármester Magyarország spirituális központjának nevezte Debrecent, ahol békében, együttműködve élnek a különböző felekezetek, vallási közösségek. Felidézte, hogy 2009-ben Debrecenben egyesült ismét a magyarországi és a határon túli magyar református egyház, római katolikus egyházmegye központja Debrecen, s Ferenc pápa döntése nyomán immár görög katolikus érseki székhely is lett a város, ahol egyébként a legnagyobb hazai zsidó közösség is él.
A holokausztról a polgármester megjegyezte: még mindig vannak, akik relativizálják a történteket, vagy viccet csinálnak belőle.
“Minden ilyen megnyilvánulást el kell ítélni, tegye azt akár a debreceni közgyűlés képviselője” – utalt Papp László egy jobbikos politikusnak a holokausztot kigúnyoló kijelentésére, amiért a napokban első fokon a bíróság is elmarasztalta a politikust.
Az IHRA június 8-tól 15-ig tartja Budapesten, november 2-tól 5-ig pedig Debrecenben a közgyűlését.
(mti)